Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

A ni. kii*, közigazgatási biroság közigazgatási osztályinak a közigazgatási birósághoz utalja, a fent jelzett kihágás elő nem fordul. De hogy az 1898. évi XXI. törvényczikk 13. §-ának rendelkezése az 1891. évi XIV. törvényczikk 26. §-ában emiitett kihágásra ki nem terjed: az az 1898. évi XXI. törvényczikk végrehajtása tárgyában 1902. évi 35,000. B. M. szám alatt kibocsátott, törvényen alapuló szabályrendeletből is nyilvánvaló, mert mig az idézett szabályrendelet 49. §. 3. pontjának negyedik bekezdése szerint a kórháznak abban az esetben, ha a betegről az derül ki, hogy kórházba jutása előtt valamely — az 1891. évi XIV. törvényczikk rendelkezése alá eső iparosnál, kereskedőnél, ipari vagy gyári vállalatnál egyhuzamban nyolcz napnál hosszabb ideig alkalmazásban állott, de munkaadója őt segélypénztárnál bejelenteni elmulasztotta s ezért nem tagja ilyen pénztárnak, az ápolási költségnek az 1891. évi XIV. törvényczikk 26. §-a alapján a mulasztó munkaadó terhére való megállapítása és ettől való behajtása végett az illetékes iparhatósághoz kell fordulnia, addig a szabályrendelet 49. §. 3. pontjának ötödik bekezdésében akként rendelkezik, hogy a pénztári vagy társláda-tag után felmerült kórházi költség behajtására vonatkozó vitás esetek eldöntése az ott megnevezett közigazgatási hatóságok s utolsó fokon — panasz folytán — a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Az előadottaknál fogva ki kellett mondani, hogy az eldöntendő vitás kérdés az 1884. évi XVII. törvényczikk 166. §-ában megállapitott iparhatósághoz s ekként harmadfokon a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez tartozik, aki ebben a kérdésben végérvényesen határoz. (1900: XXVII. t.-cz.) Hatáskör megállapítása gazdasági irnok által járandóságainak megfizetése iránt indított ügyben. (Hatásköri biróság 1908. 23. sz.) A kérdés eldöntésénél nincs jelentősége annak, hogy K. K., aki B. Zs. mint munkaadója irányában a szolgálati viszony alapján allitólag neki még kijáró szolgálati illetményeinek kielégítését igényli, cselédkönyvvel nem volt ellátva, úgyszintén, hogy gazdatiszti képesítéséről oklevéllel nem rendelkezik, mivel sem a cselédkönyv hiánya nem zárja ki a cselédi minőséget, sem pedig a gazdatiszti képesités, az oklevél hiánya, magában véve még nem szolgálhat alapul arra, hogy a gazdasági szolgálat cselédi szolgálattá minősíttessék, hanem egyedül irányadó a szolgálat minőségének meghatározásánál a szolgálatot teljesitő részére kijelölt munkakör és a szolgálatnak magasabb műveltséget feltételező jellege. Habár a megállapitott tényállás szerint K. K. gazdasági szolgálata irodai működés hiányában az Írnoki czimnek annyiban meg nem felelt, mivel ő tényleg nem irodai teendőkkel, hanem a gazdasági munka felügyeletével volt a munkaadó részéről megbízva, de minthogy az Írnoki minőségben lett felfogadása őt gaz-