Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

234 Dologi jog keztéthetőj hogy a hitbizományi törzsvagyont terhelő kötelezett­ségek megállapítását czélzó pereknél a hitbizományi gondnoknak s a várományosoknak perbevonása mulhatlanul szükséges. C. 1908 decz. 4. 2318/908. sz. a. L p. t. A hitbizományi ingatlan tulajdonjogára irányuló kereset a hitbizományi gondnok és a várományosok perbevonása nélkül érdemben el nem bírálható. C. 4542/906. (Gr. XIV. 622. 1.) Nő a hitbizománynak első birtokosa nein lehet. Aki nem tartozik azon család kötelékébe, melynek javára a hitbizomány létesítendő, hit­bizományi birtokosul ki nem jelölhető. Nem lehetetlen és nem ütközik tiltó törvénybe az örökhagyónak oly végrendelkezése, hogy a létesí­tendő hitbizományi vagyont előbb az örökhagyó nővére élethossziglan haszonélvezze. Ennélfogva a végrendeletben kijelölt hitbizományi bir­tokosok és várományosok a hitbizomány felállításának engedélyezését csakis a nővér életfogytiglani haszonélvezeti jogának épségben tartá­sával s annak megszűntétől kezdődő joghatálylyal tartoznak ké­relmezni. Helyes ugyan a másodbiróság Ítéletének az a jogi állás­pontja, hogy T. A. alperes az örökhagyó végrendelete értelmében felállítandó hitbizománynak első hitbizományi birtokosa nem le­het s ekként a végrendeletnek az az intézkedése, hogy T. A. alpe­res a végrendeletben körülirt hitbizománynak gróf B. I.-t s az utána következő várományosokat megelőzően való átvételére fel­jogosította, ebben az értelemben meg nem valósitható, nemcsak azért, mert a nő a hitbizománynak első birtokosa az anyagi jog­szabályok szerint nem lehet, hanem azért sem, mert T. A. a gróf B. család kötelékébe nem tartozván, az azon család javára léte­sítendő hitbizományban hitbizományi birtokosul ki nem jelölhető; ámde ez nem állhat útjában annak, hogy a végrendeletnek ez az intézkedése az örökhagyó szándékának megfelelően a lehetőség határai közt érvényre juttattassék; mert jogszabály, hogy az örök­hagyó akarata a lehetőség határai közt érvényre juttatandó s éppen ezért abban az esetben, ha az örökhagyó akarata a maga teljes egészében végre nem hajtható, végrehajtandó addig a ha­lárig, ameddig azt a törvény, illetve az ezt pótló joggyakorlat meg­engedi. Örökhagyó végrendeletében azt a világos és határozott szán­dékát nyilvánította, hogy halála után az általa rendelt hagyo­mányok, ajándékok, nyugdijak és egyéb kifizetések levonása után fenmaradó összes ingó és ingatlan vagyonából egy gróf B. fiági hitbizomány létesíttessék; meghatározván, hogy a gróf B. családból kijelölt kedvezményezettek milyen sorrendben van­nak hivatva a hitbizomány átvételére; egyúttal a hitbizomány mindenkori birtokosát arra kötelezvén, hogy nővérének T. A.-nak élete tartamára 30.000 K-át tehermentesen tartozik kifizetni; ezzel szemben azonban végrendeletének utolsó bekezdése akként

Next

/
Oldalképek
Tartalom