Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

234 Dologi jog keztéthetőj hogy a hitbizományi törzsvagyont terhelő kötelezettségek megállapítását czélzó pereknél a hitbizományi gondnoknak s a várományosoknak perbevonása mulhatlanul szükséges. C. 1908 decz. 4. 2318/908. sz. a. L p. t. A hitbizományi ingatlan tulajdonjogára irányuló kereset a hitbizományi gondnok és a várományosok perbevonása nélkül érdemben el nem bírálható. C. 4542/906. (Gr. XIV. 622. 1.) Nő a hitbizománynak első birtokosa nein lehet. Aki nem tartozik azon család kötelékébe, melynek javára a hitbizomány létesítendő, hitbizományi birtokosul ki nem jelölhető. Nem lehetetlen és nem ütközik tiltó törvénybe az örökhagyónak oly végrendelkezése, hogy a létesítendő hitbizományi vagyont előbb az örökhagyó nővére élethossziglan haszonélvezze. Ennélfogva a végrendeletben kijelölt hitbizományi birtokosok és várományosok a hitbizomány felállításának engedélyezését csakis a nővér életfogytiglani haszonélvezeti jogának épségben tartásával s annak megszűntétől kezdődő joghatálylyal tartoznak kérelmezni. Helyes ugyan a másodbiróság Ítéletének az a jogi álláspontja, hogy T. A. alperes az örökhagyó végrendelete értelmében felállítandó hitbizománynak első hitbizományi birtokosa nem lehet s ekként a végrendeletnek az az intézkedése, hogy T. A. alperes a végrendeletben körülirt hitbizománynak gróf B. I.-t s az utána következő várományosokat megelőzően való átvételére feljogosította, ebben az értelemben meg nem valósitható, nemcsak azért, mert a nő a hitbizománynak első birtokosa az anyagi jogszabályok szerint nem lehet, hanem azért sem, mert T. A. a gróf B. család kötelékébe nem tartozván, az azon család javára létesítendő hitbizományban hitbizományi birtokosul ki nem jelölhető; ámde ez nem állhat útjában annak, hogy a végrendeletnek ez az intézkedése az örökhagyó szándékának megfelelően a lehetőség határai közt érvényre juttattassék; mert jogszabály, hogy az örökhagyó akarata a lehetőség határai közt érvényre juttatandó s éppen ezért abban az esetben, ha az örökhagyó akarata a maga teljes egészében végre nem hajtható, végrehajtandó addig a halárig, ameddig azt a törvény, illetve az ezt pótló joggyakorlat megengedi. Örökhagyó végrendeletében azt a világos és határozott szándékát nyilvánította, hogy halála után az általa rendelt hagyományok, ajándékok, nyugdijak és egyéb kifizetések levonása után fenmaradó összes ingó és ingatlan vagyonából egy gróf B. fiági hitbizomány létesíttessék; meghatározván, hogy a gróf B. családból kijelölt kedvezményezettek milyen sorrendben vannak hivatva a hitbizomány átvételére; egyúttal a hitbizomány mindenkori birtokosát arra kötelezvén, hogy nővérének T. A.-nak élete tartamára 30.000 K-át tehermentesen tartozik kifizetni; ezzel szemben azonban végrendeletének utolsó bekezdése akként