Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Hitbizomány 231 és 524/a. hrsz. részletek felperes tulajdonát képezik, mintegy bá­rom holdnyi terület s kijelentették, hogy attól, ugy mint eddig — felperes részére is fognak zsellérszolgálmányokat teljesiteni, fel­peres ezt tudomásul vette, a jegyzőkönyvet minden megjegyzés nélkül aláirta s alpereseket tényleg a zsellérség birtokában hagyta és alperesek a tanuk vallomásai szerint teljesítettek is a felperes részére zsellérszolgálmányokat. Miután a pernek ezen adataiból nyilvánvaló, hogy az alpe­resek kétségbe sem vonták a felperes tulajdonjogát, tehát a tulaj­donjog elismerése iránti kereset már ezen alapon is tárgytalan, ami pedig a birtokbaadás iránt támasztott keresetet illeti, tekin­tettel arra, hogy maga felperes is elismerte, hogy arra az ingat­lanra az alpereseknek zsellérségi joguk van, tehát azt a birtokot se követelheti. Ha pedig a zsellérségi viszonyból kivánt jogot ér­vényesíteni, ugy az iránt az 1896. évi XXV. t.-cz. értelmében in­díthat csupán keresetet. Ezen az alapon tehát a felperest keresetével elutasítani kellett. A kassai kir. Ítélőtábla: A törvényszék ítéletét megfelelő in­dokaiból és még azért is helybenhagyja; mert: a kihallgatott ta­nuk vallomásából igazolva van az, hogy a per tárgyává tett ingat­lanok az 1848. évet megelőzően zsellérséget képeztek, hogy to­vábbá ezen ingatlanokért ugy az 1848. év előtt, mint utána a telek birtokosai zselléri szolgálmányokat teljesítettek, és hogy az első­rendű alperes az ingatlanokat a jogelőde F. I. birtokával együtt, aki az elsőrendű alperesnek apósa volt, már 50 évet meghaladó idő óta birja s azért, a zsellérszolgálmányokat a felperes jogelő­deinek telj esitette, sőt a felperes e szolgálmányokat az árverési vétele utáni időben, vagyis az 1902—1903. évben szintén elfo­gadta, ami által a peres ingatlan zsellérségi minőségét nyilván beismerte. Ehhez képest ... a tábla is ugy találja, hogy a per tár­gyává tett ingatlanok zsellérséget képeznek. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A per során kihallgatott tanuk vallomása támo­gatja az alperesek ama védekezésének valóságát, hogy a kereseti ingatlanok az 1896: XXV. t.-cz. rendelkezéseivel szabályozott zsel­lérállományt képeznek. Minthogy azonban a zsellérállomány meg­állapításának kérdése ezen az uton el nem dönthető s ennek eldön­tése előtt a kereseti ingatlanok birtoklásának a kérdése sem dönt­hető el, ennélfogva felperes keresetével ezúttal helyesen utasíttatott el, miért is a másodbiróság Ítélete ezen okoknál volt helybenha­gyandó. (1909 augusztus 31-én, 1800. sz.) Hitbizomány. Az 1862. évi október hó 9-én kelt királyi leirat szerint, ha a hit­bizomány birtokosa az adósság visszatérítését elhanyagolja, a hitbizo­mányi biróság a hitbizomány zár alá vételét elrendelheti. Ezen. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom