Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Özvegyi öröklós 101 . . . Ezek szerint alperes jövedelme: a Gara y-téri házból 10.870 korona, a Gizella-uti házból 3570 korona, a 44.284 korona 43 fillérből álló tőkéből 1771 korona 37 fillér, vagyis összesen 16.211 korona 37 fillér. Ezzel szemben a házak és telkek évi kiadása . . . összesen 12.704 kor. 62 filL, marad tiszta jövedelem mindössze 3506 korona 75 fillér. Az özvegyi jog korlátozható ugyan lakásra és tartásra, ez utóbbi alatt a ruházás is értetvén, de teljesen meg nem szüntethető. Tekintettel pedig alperesnek társadalmi állására: építőmester özvegye és tekintettel különösen az örökhagyó és az alperes által közösen szerzett vagyon nagyságára: csak az ingatlanok értéke is 296,000 korona, illetőleg arra, hogy alperes a néh. férjének nagy vagyont segitett szerezni, tekintettel végül alperesnek idősebb, tehát jobb ellátást és gondosabb ápolást igénylő korára: a törvényszék ugy találta, hogy alperest lakásra, tartásra és ruházatra szoritott özvegyi jog czimén sem illethetné ennél az évi 3506 korona 75 fillérnél kisebb összeg, miért is a törvényszék felperest keresetével annak vizsgálata nélkül is elutasitandónak találta, hogy még ha alperesnek ennél nagyobb jövedelme volna is: követelhetné-e felperes azt, hogy alperes özvegyi joga az ő (felperes) ingatlan részéről teljesen töröltessék. (1908 szeptember 9-én, 22.262. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, alperes özvegyi jogát kizárólag a felperessel szemben a (4308—4309/2. hrsz. a.) felvett ingatlannak és a 8513., 8512., 8511. hrsz. a. felvett ingatlanoknak felperes nevén álló részére korlátozza és pedig aképen, hogy ezeknek az ingatlan illetőségeknek haszonélvezete is alperest csupán özvegységének tartama alatt illeti meg stb. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak a felperest keresetével elutasító ítéletét hagyja helyben indokolása alapján, utóbbinak azzal a helyesbítésével hogy az elsőbiróság által a felperes terhére kiszámított évi 3506 korona 75 fillér tiszta jövedelemnek csak a hagyatékra eső része vehető figyelembe, ez az összeg azonban nem haladja tul azt a mértéket, amely az özvegyet társadalmi állására és férje vagyonára való tekintettel özvegyi haszonélvezet czimén megilleti. (1909 szeptember 2-án, 2056. sz.) Az özvegyi jog, mint önálló különleges jog, az örökösödési per keretén kivül is külön keresettel érvényesíthető. Ez okból az özvegy nem szorítható arra, hogy özvegyi jogát a férje hagyatékával szemben fennálló egyéb igényével kapcsolatosan egy keresettel érvényesítse. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperes kereseti igényét a jelen per keretében érdemlegesen elbirálhatónak kimondja. DünUvnytár. 11