Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Öröklési jog A.-nénak az örökhagyó hagyatékából megillető örökrésze, nem szolgálhatott akadályul annak, hogy a hagyatéki tárgyalás alkalmával özv. T. A.-né, az örökhagyónak azt a végrendeletét, melylyel az öröklésből kizáratott, elfogadhassa és visszautasíthassa azt. az előnyt is, amely részére a kiskorú gyermekei és unokái javára rendelt készpénzbeli hagyomány korlátolt haszonélvezetében nyújtatott, s ebből folyóan a foganatosított végrehajtásnak nem tulajdonítható olyan joghatály, hogy annak következményeként a végrehajtató akár az özv. T. A.-nét törvény alapján megilletett örökrészhez akár a kötelesrészhez való igényének érvényesítéséhez törvényes alapot nyert volna. (Curia 1909 január 7. 3406/908. sz. a. V. p. t.) A kötelesrész érvényesítése iránti jog a szükségörökösnek oly személyes természetű követelése, amelynek igénybevétele kizáróan az ő tetszésétől függ> amiért is ez az igény nem tartozik azon vagyonjogi követelések közé, amelyeknek érvényesítése az általános magánjogi szabályok alá vonbató és a jogositott hitelezői által is érvényesíthető lenne. A hitelezőnek, a csődeljárás esetét kivéve, nincs joga az adós ily jogcselekményének megtámadására, kivéve, ha a szükségörökös a kötelesrész érvényesítése iránt már nyilatkozott, vagy pedig lépéseket tett, avagy bizonyittatik, hogy a szükségörökös az örökhagyóval vagy az öröklésre hivatottakkal a hitelezők megkárosítása czéljából rosszhiszeműen összejátszott. A komáromi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperes az a—i tkp.-nak Gs. P. és dr. Gs. J. ellen 3000 kor iránt indított végrehajtási ügyében ügygondnokul kirendeltetvén, az utóbb nevezett dr. Gs. J.-nek, a néhai szülei dr. Gs. J. és neje után törvényes osztályrészét veszi keresetbe. Ugyanis sem dr. Cs. J., sem ennek neje T. P. örökhagyók egész vagyonukról intézkedő végrendeletükben semmit sem hagytak dr. Cs. J. fiuknak. Ez utóbbi örökhagyó kifejti végrendeletében azt is, hogy ezen fia kötelesrészére többszörösen ki van elégitve. Dr. Gs. J. a hagyatéki eljárás során a két végrendeletet elfogadta. A törvényes vagy végrendeleti örökség hazai jog szerint ipso jure száll át az örökösre. Az országbírói ért. id. törvk. szab. 7. §-a szerint a végrendelet a törvényes osztályrészt nem érintheti, a végrendelet tehát erre nézve semmis. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a megnyílt örökséget az örökös el ne fogadhassa, a törvényes osztályrészre jogositott pedig a törvényes osztályrészét ne követelje. Ezen esetben az örökség megnyíltára visszahatólag az örököst, illetve a törvényes osztályrészre jogosítottat a hagyatékból semmi sem illeti. így az által, hogy az örökség el nem fogadtatik, vagy a törvényes osztályrész nem követeltetik, semmiféle jogügylet, nevezetesen vagyonátruházás, vagy ajándékozás a volt jogo-