Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Btk. 175. §. 81 lyeslésükkel és erőszakoskodásukkal hozzájárultak, az tűnik ki, hogy ugy a künnmaradtaknak, mint a behatolóknak, mint ugyanazon csoport tagjainak czélzata egységes volt. így bár egyesek az üzletbe, a helyiség szük volta, vagy egyéb körülmények miatt be nem hatoltak, ezek is, mint az erőszakoskodó csoport tagjai helyesen mondattak ki a Btk. 175. §-ába ütköző bűncselekményben bűnösöknek. Az a panasz, hogy az üzlet előtt állott csoport tagjainak cselekménye akarategység esetén is, csak bünsegédi részességnek volna minősíthető, az előrebocsájtottak szerint azért nem alapos, mert a behatolók és künnmaradottak egy czélra törekvő egységes csoport tagjaiként jelentkeznek s ily esetben, habár az erőszakoskodó csoportnak csak egyes tagjai hatolnak be, egyes tagjai kint maradnak: a törvény rendelkezése szerint a csoportnak minden tagja tettesnek tekintendő. (1908. május 27-én. 4092.) 154. A csoport fogalma. C: Igaz ugyan, hogy a jelen esetben nem volt megállapítható az alsóbiróságok által az, hogy az erőszakoskodást elkövető csoportnak kik voltak mindannyian névszerint a tagjai, ez a körülmény azonban a csoport fogalmának megállapítását ki nem zárja, mert a csoport a szó nyelvtani értelme szerint is nagyobb számú embernek együttlétét jelenti: büntetőjogi szempontból pedig olyan mennyisége az embereknek, mely a közbéke megzavarására is alkalmas; ha tehát a most emiitett kellékeknek megfelelő számú egyén együtt van, létrejött a csoport, tekintet nélkül arra, hogy annak minden egyes tagja felelősségre vonható-e vagy sem. Minthogy pedig a tábla való tényként azt állapította meg, hogy az erőszakoskodást elkövetők a városi és falusi románokból álló tömeg volt, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy csoport létesült. Hogy pedig a csoport egyenesen abból a czélból verődjék össze, hogy az erőszakoskodást elkövesse, a bűncselekménynek nem tényálladéki eleme, hanem csak az, hogy bármily okból vagy véletlenül keletkezett csoport, mint ilyen, személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el, ezt pedig a tábla való tényként szintén megállapította, amikor bizonyítottnak fogadta el, hogy a falusi és városi románokból álló tömeg a függetlenségi választópolgárokat kövekkel, ganéjjal, üveggel megdobálta, szekereiket feltartóztatta, a szavazókat onnan le akarta húzni, azok egyrészét leköpködte s egyeseket testi sérülés okozásával tettleg is bántalmazott. Minthogy végül azt is valónak fogadta el, hogy ezen erőszakoskodó csoportnak a v. is tagja volt, jogszabály megsértése nélkül állapította meg a v. tettében a bűncselekmény tényálladékát. Az alaptalan panasz tehát a Bp. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest elutasittatott. (1907. június 12. 5668. sz.) Döntvénytár.