Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 173. §. 79 bűnösség megállapítása, mind a Btk. 172. §-a 2. bekezdésének alkalmazása helyes. (1907. nov. 6. 8581.) 149. Nemzetiség elleni izgatás vallási érzületre való hatás által. C: G. Gy. terhére tényként az van megállapítva, hogy hallgatóit azzal rémítgette, hogy a magyar párt győzelme esetén magyar papot fognak nekik küldeni, magyar hitszónoklat lesz és magyar imakönyveket kényszerítenek rájuk. Ezek a nyilatkozatok a legkézzelfoghatóbban magukon viselik a nemzetiség elleni izgatás jellegét. Az adott viszonyok közt éppen a vallási érzületre való hatás volt a legerősebb izgatási eszközök egyike. A magyar nemzetiségnek oly színben való feltüntetése tehát, hogy az a tótokat vallásukban akarja háborítani, kiválóan alkalmas a nemzetiségi gyűlölet előidézésére. G. tette tehát helyesen nyilváníttatott a Btk. 172. §-ának 2. pontjába ütköző cselekménynek. (1907. nov. 6. 8581. sz.) Btk. 173. §. 150. Egy adott kormány vagy rendőrség ellen a 173. §. vétsége el nem követhető. C.: A vádnak a Btk. 173. §-ába ütköző vétségére irányuló részei azon tényálláson alapulnak, hogy F. I. ,,a kormány, mint az alkotmány intézménye" ellen, N. A. ,,a rendőrség és a csendőrség, mint az alkotmány intézménye" ellen lázított; ily értelemben van szövegezve az I. és III. sz. kérdés. Az igy feltett kérdésekre hozott esküdtszéki határozatok és az ítéletnek azok alapján kelt részei nem foglalják magukban a Btk. 173. §-ának tényálladékát, mert e szakasz az alkotmány intézményeit mint ilyeneket, mint intézményeket védi, de nem az intézmények időnkénti kezelőit. Az alkotmány valamely intézménye a Btk. 173. §-a értelmében akkor van megtámadva, ha az intézmény légjoga vonatik lázító módon kétségbe, vagyis ha az vitattatik, hogy nem kell kormány, vagyis szervezett államrend, nem kell rendőrség stb. stb. Egy adott kormány vagy adott rendőrség megtámadása megállapíthatja valamely más bűncselekmény (pl. a Btk. 262. §.) tényálladékát, de nem jelenti az intézmény mint olyan elleni lázitást. Ezek szerint az esküdteknek az I. és III. határozatai nem fedik a Btk. 173. §-ának tényálladékát; amennyiben pedig azokban a rágalmazás vagy becsületsértés tényálladéka volna felismerhető, e miatt a törvényben (Btk. 270. §.) előirt felhatalmazás hiján ítélkezni nem lehet. (1907. június 19-én. 5869.) 151. Az állami intézmény kezelője ellen a 173. §. cselekménye nem követhető el. C.: A Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára fektetett panasz alaposnak találtatott. A vádlott ellen ugyanis a Btk. 173. §-ába ütköző lázítás vétsége miatt azon az alapon emelt vádat az ügyész, hogy a Temesvárott 1906. augusztus hó 18-án megjelent „V." időszaki lap 64. számában ,,Die neue Aera in Detta" czimü sajtóközlemény sza-