Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

30 Közjog és közigazgatás tálában eleget nem tesz. Mely indokokból az Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni. (25.786/907. P. sz.) d) Az 1881 : XXXIV. t.-cz. 18. §. 55. Ex-lex előtt esedékessé nem vált illeték után az ex-lex tartama alatt késedelmi kamat nem követelhető. Kb.: Az 1881: XXXIV. t.-cz. 18. §-a értelmében a kiszabott illeték a fizetési meghagyás kézbesítésének napjától 30 nap alatt befizetendő. A kiszabási iratok tanúsága szerint panaszosnak az A. s. k. 1700/1904. tétel sz. alatti illetékre vonatkozó fizetési meghagyás az 1904. évi deczember hó 2-ik napján kézbesittetett. A most hivatkozott törvény rendelkezése alapján tehát a kérdéses illeték az 1905. évi január hó 1. napján vált esedékessé. Az 1905. évi január hó 1. napján azonban az 1904: XXI. t.-cz. hatályának megszűntével állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának ideje következett be, minek folytán bár a közadókra és egyéb közszolgáltatásokra, nevezetesen pedig a bélyeg- és illetékekre vonatkozó s az 1875: XXV. t.-cz. 1. §-a által a törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartott törvényeink időhöz kötve nincsenek, mégis az azokban megállapított fizetési és illetve teljesítési kötelezettség, alkotmányjogunk szerint, ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a törvényhozás külön engedélyt adjon ezeknek a törvényeknek érvényesítésére, kétségtelen, hogy a törvényhozás felhatalmazásának hiánya folytán, e felhatalmazás hiányának ideje alatt, a fizetési, illetve teljesítési kötelezettség nem állott be. Ennek folytán kétségtelen az is, hogy panaszos, annak következtében, hogy a kérdéses illetéket a már állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idejére eső esedékessége napján, valamint az erre következett állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazsái törvény hiányának időtartama alatt be nem fizette, késedelmezővé nem lett s tőle ez okból a késedelmi kamatok erre az időre jogszerűen nem követelhetők. (9300/907. P. sz.) e) Az 1894 : XXVI. t.-cz. 9- §• 56. Közjegyzői okirat alapján másodizben kért végrehajtást elrendelő végzés után is lerovandó az 1894: XXVI. t.-cz. 9. §-ának utolsó bekezdése és illetve 2. §-a értelmében járó illeték. Kb.: Az illetékszabás alá vont végzéssel nem egy már előbb folyamatban volt végrehajtás folytatása s nem folytatólagos végrehajtás rendeltetett el, hanem önállóan a végzésben emiitett közjegyzői okirat alapján lett a panaszosok ellen végrehajtás elrendelve tehát önállóan folyamatba tett eljárásról van szó, ami nyilvánvaló az illetékszabás alá vont 1900: XV. 177. sz. végzés tartalmából és a panaszosoknak felebbezésbeli azon beismeréséből, hogy a ko-