Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Az illetéki díjjegyzék 25 kamatokra vonatkozólag tényleg szelvények állíttatnak ki, azok mint utalványok az illeték díjjegyzék 93-ik tételének C) pontja értelmében bélyegjegyekben lerovandó illeték alá esnek, a panaszos szövetkezet által netalán kiadott ilyen szelvények bélyegkötelezettségét tehát ez az ítélet nem érinti. Ami pedig a részjegyek után előirt illeték jogosságát illeti, igaz ugyan, hogy erre nézve a törvény 7. §-a nem részvénytársaságot, hanem közkereseti társaságot emlit, mely kifejezés alá, az 1875. évi kereskedelmi törvény meghozatalát megelőző időről lévén szó, a szövetkezetek is jogosan volnának vonhatók, mégis abból a körülményből, hogy ez a §. is részvényeket emlit, a szövetkezeteknél pedig csak betétek, részjegyek szerepelnek, továbbá abból a körülményből, hogy a törvény 5. és 6. §-a nyilvánvalóan csak azokról a kereskedelmi társulatokról rendelkezik, amelyek ma törvényesen szövetkezetek nevével jelöltetnek meg, a 7. §. pedig ezekkel szemben csak a részvényekről tesz említést, vagyis mindezekről egymástól elkülönítve rendelkezik, — az következik, hogy a részvények után járó illetékek, mely kétségtelenül a társulati szerződés illetékének felel meg, a 7., 8., 9. §§-ok szerint csak a részvénytársulatok által fizetendő annál is inkább, mert a szövetkezetek túlnyomó számánál az illeték befizetésének az a módja, amelyet a törvény 9. §-a a részleges lefizetések esetére előír, az apró tételenkint, sokszor hetenkint való befizetésekre és a részjegyeknek évközben is változó, hullámzó számára való tekintettel, úgyszólván kivihetetlennek jelentkezik, ugy, hogy a szövetkezetek, ha egyébként illetékmentességet nem élveznek, a társulati szerződés és igy a betétek után járó II. fok. illetéket nem az 1869: XVI. t.-cz. 7. §-a alapján és a 7—9. §§-oknak megfelelően, hanem az illetéki díjjegyzék 89. tételének I. B. 6. pontja értelmében és csak akkor tartoznak megfizetni, ha ilyen társasági szerződés tényleg írásban köttetik. Mindezek alapján a panasznak helyt adni és az illeték törlését elrendelni kellett. (18.387/907. P. sz.) 73- §• 48. Az örökhagyót feltételesen terhelő adósság a hagyatéki illeték alapjául szolgáló érték megállapításánál teljesen figyelmen kivül hagyandó; mégis az ill. szab. 73. §-a értelmében az utólagos illetékkiegyenlités fenntartásával arra az esetre, ha a feltétel beáll. (Kb. 3763/908. P. sz.) 85. tétel. 49. Az illetéki díjjegyzék 85. tétele 3. pontja értelmében Ö császári és királyi apostoli Felségét s az uralkodóház tagjait személyes mentesség illeti meg ugyan azon okiratokra és irományokra nézve, melyeket sajátkezüleg kiállítanak vagy aláírnak, ez a mentesség azonban a tételes intézkedés szövegéből kitetszőleg nem vonatkozik a jogügyletek után fizetendő és magát az ingatlan vagyont is terhelő illetékekre. (Kb. 15.979/907. P. sz.)