Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

196 Bp. 374., 378. §§. bálytalanságot, mely miatt az eljárást megsemmisíteni kellene; mert eltekintve attól, hogy a fent részletezett körülmények közt a helyesbitő eljárás elrendelése a törvény szerint kötelező volt es különben sincs semmi nyoma annak, hogy a főtárgyaláson részt vett birói tagok az elnök eljárását kifogásolták volna: az emiitett szabálytalanságot a Bp. semmiségi okul meg nem jelöli. (i9°7 nov. 20. 8952. sz.) Bp -374- §• 370. Felmentő esküdtbirósági ítélet ellen anyagi semmiségi okból használt panasz a verdiktet támadná meg. C: Felmentő esküdtbirósági ítélet ellen csupán alaki semnnségi ok miatt lehet semmiségi panaszt használni, mert aki az ilyen felmentő esküdtbirósági ítélet ellen a felmentés miatt akár anyagi semmiségi okból, akár azon oknál fogva él semmiségi panaszszal, mert szerinte a vád be van bizonyítva, ezzel a semmiségi panaszszal tulajdonképpen az esküdtek határozatát támadja meg, ez ellen pedig nem lehet semmiségi panaszszal élni, sőt azt a feleknek a Bp. 374. §-a szerint az anyagi jog szempontjából s a tekintetben, hogy a vádba vett tett be van-e bizonyítva, vagy sem, még csak bírálat tárgyává sem szabad tenni. (1908. ápr. 9. 2767. sz.) Bp- 378. ft. 371. A szabadság vesztésbüntetésne)-. kegyelem folytán pénzbüntetésre való átváltoztatására vonatkozó határozat hozása nem tartozik a bűnvádi perrendtartásban szabályozott bűnvádi eljárás útjára. Sz. I. a járásbíróságnak ítéletével a B. F., P. V. és Cs. K. irányában elkövetett, a Btk. 258. g-ában meghatározott háromrendbeli rágalmazás vétségeért összbüntetésül 30 napi fogházra mint fő- és behajthatlanság esetén további háromszor két napi s igy összesen hat napi fogházra háromszor 10; összesen tehát 30 korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéltetett el. A vádlott által bűnösségének megállapítása miatt felebbezett, ezt az ítéletet a törvényszék helybenhagyta és a vádlott részéről ezen másodfokú ítélet ellen bejelentett semmiségi panaszt visszautasította; a visszautasító végzés ellen vádlott által közbevetett felfolyamodást pedig a Curia elutasította. Az elitélt kegyelmi kérvénye folytán a király megengedte, hogy a Sz. I.-ra három rendbeli rágalmazás vétsége miatt kiszabott harmincz napi fogházbüntetés az illetékes elsőfokú bíróság által vagyoni viszonyainak megfelelő pénzbüntetésre változtattassék át, a kiszabandó pénzbüntetés le nem fizetése esetében azonban az itéletileg megállapított fogházbüntetés hajtandó végre. Erről az igazságügyminiszter a járásbíróságot értesítvén, ez a főbüntetésül kiszabott harminc napi fogházbüntetést 180 korona pénzbüntetésre változtatta át és ennek lefizetésére Sz. L-t felhívta azzal, hogy a pénzbüntetés le nem fizetése, vagy be nem hajthatása esetén