Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

i88 Bp. 3^5- §• A kir. ítélőtábla az általa megállapított tényekből helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a czég B. S. vádlott gondatlan üzletvezetése következtében jutott fizetésképtelenségbe, továbbá, hogy a czég üzlete, ennek jelentékeny terjedelméhez képest, a kisipar körét meghaladta és igy a czég kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve volt, végre, hogy a czég már az üzlet megkezdésekor fizetésképtelen állapotban volt. (1908. jan. 30. 683. sz.) 354. Minősítés változtatás. Az elsőfokú bíróság vádlottat a vádbeli tett miatt a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 4. és 8. pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, mint a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti bűnrészest mondotta ki bűnösnek. A felebbviteli főtárgyalás során a főügyész azt indítványozta, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatásával vádlott a Btk. 37°l§-ának 1. bekezdése alá eső orgazdaság bűntettében mondassék ki bűnösnek. A közvédő a vád megváltoztatása folytán a védelemnek uj irányban való előkészitése czéljából a felebbviteli főtárgyalás elnapolását és erről a vádlott értesítését kérte. A tábla az elnapolás mellőzésével ítéletet hozott. E miatt jelentette be közvédő a Bp. 384. §-ának 9. pontjára alapított semmiségi panaszt. C: Minthogy oly minősítés lehetősége, melynek esetén a Bp. 325. §-ának utolsó bekezdése az elnapolást mellőzhetetlennek mondja ki, a jelen ügyben ki volt zárva; minthogy továbbá az elnapolást a jelen esetiben fenforgott küldemények a védelem előkészítésének érdekében nem tették szükségessé: a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján érvényesített semmiségi panaszt, mint alaptalant a Bp. 437. §-ánák 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. Hasonlóképen elutasítandó volt a Bp. 384. §-ának 11. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz is, mert a tábla ítéletének tárgyát ugyanaz a tett iképezi, melyre a vádiratban körülirt és a főtárgyaláson fentartott vád irányult és amely miatt vádlottat az elsőfokú bíróság bár más minősitéssel, elitélte, tehát a tábla ítéletét törvényszerű vád alapján hozta meg. (1908. február 5. 840. sz.) 355. A súlyosabb minősítésre való figyelmeztetés elmulasztása nem hivatalból figyelembe veendő s.-ok. Ha a bíróság azt látja, hogy a vád tárgyául szolgáló tett súlyosabb bűncselekmény tényálladékát állapítja meg, mint amire a vád irányult: köteles a feleket ezekre az eshetőségekre nézve semmiség terhe alatt (Bp. 325. §.) meghallgatni. Jelen esetben a bíróság ezt elmulasztotta, noha vádlottat súlyosabb minősítés szerint ítélte el. Vádlott semmiségi panaszt emelt, hogy ő vád nélkül Ítéltetett el. (Bp. 384. §-ának 11. p.) Amiatt nem élt semmiségi panaszszal, hogy a bíróság a Bp. 325. §-a szerint nyilatkozatra hivta. C: A Bp. 384. §-ának 11. pontja alapján a közvédő és vádlott azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert vádlott az ügyészi vádindítványnál súlyosabb minősítésű bűntettben mondatván ki bűnösnek, a marasztaló ítélet törvényes vád nélkül hozatott.