Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Bp. 18. §. 171 az a komáromi tsz. előtt pereltetett be, a bekebelezés pedig a vámosmikolai jbg.-nál, tehát az ipolysági tsz. területén eszközöltetett ki, a magánokirathamisitásra nézve (Btk. 404. §.) a komáromi, a közokirathamisitásra nézve (Btk. 400. §.) az ipolysági tsz. illetékes, vagyis az összefüggő két ügyre nézve a Bp. 16. §-a 2. bekezdésének esete forog fenn s igy a megelőzés dönt. Tekintve immár, hogy az ipolysági tsz. a komáromit megelőzte, melrt az ügyet egészen a vádirat fölötti határozatig lefolytatta: az ipolysági tsz. illetékessége volt megállapítandó. (1907. febr. 27. 907. sz.) Bp. 18. §. 326. Az egyesitett ügyek együttes elintézése, ha az egyesítés nem is volt helyén, csak fontos okból mellőzhető. C: A F. Gy. és K. I. ellen folyamatba tett ügyek az egész előkészítő eljárás alatt együttesen láttattak el, egy perként kezeltettek és egységesen utaltattak a főtárgyalásra. Jelen esetben nem alkalmazható a Bp. 347. §-a, mely azon esetről intézkedik, midőn „több ügy" van tárgyalásra kitűzve. A panasz csak a védő azon indítványával kapcsolatban vehető figyelembe, mely szerinte a Bp. 18. §-a ellenére egyesitett ügyek elkülönítésére irányult. Ámde a panasz igy sem alapos. Eljárási törvényünk az összefüggés kérdését főképen a czélszerüség szempontjából szabályozta. (Indokolás 124—125. 1.) Hogy ily kapcsolat anyagilag (18. §.) vagy tárgyilag (19. §.) fenforog-e és hogy az egyesítés czélszerüségi oka megvan-e, ez természetszerűleg az eljáró bíróság mérlegelésének tárgya. De ha az ügyek egyszer összefüggőknek találtattak, ennek utóbb észlelt hiánya nem vonja szükségkép maga után az ügyek elkülönítését; sőt ellenkezőleg a Bp. 21. §-a világosan rendeli, hogy az egyesitett ügyek együttes elintézése csak „fontos okból" mellőzhető. Jelen perben az együttes ellátás azért történt, mert a két vádlott ugyanazon lapban, sőt részben ugyanazon lapszámban megjelent czikkekért vonatott felelősségre s eredetileg a gyanúsított is ugyanazon személy volt: J. F. mint szerkesztő. Es habár a vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a czikkekért a St. értelmében más-más személyt terhel a felelősség, ez nem tette kötelezővé az egyesítés megszüntetését, mert erre nézve „fontos ok" nem merült fel. (1908. ápr. 22. 3051. sz.) 327. Megsemmisítés egyesítés miatt. C.: A bíróság előtt valamely bűncselekmény miatt folyamatba tett bűnvádi ügy más bünvágyi ügygyei csak a Bp. 18. és 19. §§-aiban szabályozott tárgyi vagy alanyi összefüggés esetében egyesíthető s intézhető el együttesen. A jelen esetben a V. Sz. halálesete alkalmából özv. V. Sz.-né ellen gyilkosság büntette és V. P. ellen e bűntettben való bünsegédi részesség miatt — továbbá a P. M. halálesete folytán özv. P. M.-né