Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Ut. i. §. 157 rozott időre mily magas ellenszolgáltatást fognak a vádlottnak nyújtani, hanem csak azt kötötte ki vádlott, hogy a kölcsönadott pénzen vásárolt, levágott és kimért állatok húsának eladásából befolyt bruttó jövedelméből fizessék neki a sértettek a fent részletezett összegeket: minthogy a közönséges élettapasztalat szerint a hentes- és mészárosüzlet rendes viszonyok és körülmények között hasznot hajtó foglalkozás; minthogy nincs megállapitva, hogy a sértettek a kölcsönadott pénzen vett állatok húsát veszteséggel adták volna el, ellenben meg lett állapítva, hogy a sértettek kereseti forrásukat képező és megélhetésüket biztosító üzletük folytathatására vették fel a vádlottól a fent említett pénzösszegeket és a kölcsönvett pénzen üzletüket hónapokon át folytatták és a kikötött összegeket a vádlottnak rendesen fizették; minthogy ezekre való tekintettel a kikötés alkalmával a vádlottnak engedett vagyoni előnyök oly túlságosaknak nem tekinthetők, hogy azok az adósok vagyoni romlását vagy fokozását előidézni alkalmasak lehettek volna, de az eset körülményeihez képest a vádlott által adott szolgáltatás és a sértettek által teljesített ellenszolgáltatás közt sem mutatkozik szembeötlő aránytalanság; minthogy ily körülmények között a vádlott és sértettek között kötött ügylet káros hitelügyletnek nem tekinthető: mindezeknél fogva a vádlott terhére megállapított vádbeli tettek bűncselekménynek, jelesül az uzsora vétségének tényálladékát ki nem merítvén, a vádlottat az alsófoku bíróságok ítéleteinek vonatkozó részének megsemmisítésével a vád alól felmenteni kellett. (1907. szept. 11. 7364. sz.) 301. Katonatisztnek 40%-ra adott kölcsön, uzsora. C: Vádlott W. J. és Sz. E. hadnagy sértetteknek váltó ellenében külön-külön 300 K-t egy negyedévre 30 K, vagyis 40%-os kamat kikötése és a kamat azonnali levonása mellett hitelezett. Tekintettel a hitelezett összeg aránylag csekélyebb voltára és a hitelt igénybe vevő sértettek katonatiszti állására, a vádlottnak abban a tudatban kellett lenni, hogy adósai azt a tartozásukat megfizetni képesek és azt meg is fogják fizetni, esetleg annak megfizetésére szoríthatók lesznek. Minthogy pedig a kölcsön vissza nem fizetése esetén az állását is veszélyeztető egyén a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanságra mutató 40%-os kamatra nem jövedelmező befektetés czéljából akkor vesz fel kölcsönt, ha szorult helyzetben van, vagy könnyelmű; minthogy kétségtelen, hogy az ily magas kamat felajánlásának vagy elfogadásának tényéből a hitelezőnek is látnia és tudnia kell, hogy a hitelt igénybe vevő az ügylet megkötésekor szorult helyzetben van, vagy könnyelműen jár el és ha mégis megköti a törvény által tiltott feltételek mellett az ügyletet, akkor sikeresen nem védekezhetik azzal, hogy a hitelt igénybevevőnek ez a helyzete előtte ismeretlen: az uzsora tényálladéka fennforog. (1907. szept. 19. 7513. sz.)