Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Községi ügyek 9 120. §. 15. Ha községi vadászterület bérbeadásánál az árverelök az árverés eredményének csökkentése czéljából összebeszéltek, az árverés megsemmisítendő. (Kb. 4831/907. K. sz.) 130. §. 16. Községháza és jegyzői lakás épitési költségei a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási kiadások közé tartóz nak, amelyek a községi törvény 130. §-ának 2. bekezdése szerint az ott felsorolt egyenes állami adók minden nemét terhelik, s amelyek kivetésének alapjául a községhez közigazgatóságilag csatolt puszta után fizetett egyenes állami adóknak csupán fele részét lehet venni. Kb.: A. község 42/907. sz. határozatával egyebek között kimondotta, hogy az uj községház és jegyzői lakás épitési költségeit 10 év alatt törlesztendő kölcsön utján fedezi, a törlesztési részletek fedezésére községi adót vesz igénybe, mely az összes állami adó arányában fog kivettetni. Kimondotta továbbá, hogy ezen községi adó kivetésénél a községhez közigazgatóságilag tartozó P. puszta birtokosainak az i886:XXII. tcz. 130. §-ában meghatározott fél-pótadó kedvezményre igényük nincsen. A törvényhatósági bizottság a községi határozat ezen rendelkezését jóváhagyta oly indokolássál, hogy a jegyzői lakás és községház épités nem közigazgatási kiadás, vagyis nem a község közigazgatásának fentartásához szükséges hozzájárulás, hanem törzsvagyon szerzése, mely ugy a község, mint a pusztai birtokosok közös tulajdonát fogja képezni, s amelynek megszerzési költségeihez tehát ugy a község, mint a puszta egyenlő arányban kell hogy járuljon. Panaszlók ezzel szemben az őket törvény szerint megillető félpótadó kedvezményt megállapítani kérik. A községház és jegyzői lakás épitése oly közigazgatási szükségletet pótol, melynek kielégítéséről a község törvény szerint gondoskodni köteles: mert ha a község megfelelő saját épülette'l nem rendelkezik, akkor a községi hivatalos helyiségeket bérlet utján is előállítani, illetve a jegyzőt az 1904:XI. tcz. 1. §-a értelmében megfelelő lakáspénzzel ellátni és az erre szükséges fedezetet költségvetésben fölvenni tartozik. Ezen az alapon vehet a jelen kiadás fedezésére a község pótadót igénybe és ez adja meg egyszersmind a községi törvény 130. §-a értelmében a községi adó kivetésének a jogalapját. Ebből következik, hogy a községháza és jegyzői lakás épitési költségei a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási kiadások közé tartoznak, amelyek a községi törvény 130. §-ának 2. bekezdése szerint az ott felsorolt egyenes állami adók minden nemét terhelik. Miután pedig az ugyanazon törvényszakasz 5. bekezdése értelmében ezen közigazgatási költségek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta után fizetett egyenes adóknak csak fele része vétethetik: miután továbbá panaszlók birtokainak önálló pusztai jellege nem vitás, a jelen Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (3613/908. K. sz.)