Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 386. §. 139 az ismeretlen társa a vádlottal történt előzetes megállapodás alapján járt el. C.: Téves ugyan a táblának az az érvelése, hogy mig a sértettek meg nem győződtek arról, hogy mi van a pénzükért kapott csomagokban, addig a károsodás reájuk nézve be nem következett; téves pedig azért, mert a károsodás bekövetkezése teljesen független attól, hogy a megkárosított személy a megkárosításáról már tudomást vett-e, vagy még nem szerzett; és mert a sértettek vagyoni vesztesége, tehát károsodásuk már azzal a tényükkel egyidejűleg bekövetkezett, hogy a pénzüket megfelelő ellenérték nélkül adták át a vádlottnak; mégis minthogy a sértetteket további károsodás érte azáltal, hogy még mindig a vádlott részéről használt ravasz fondorlat hatása alatt, de az ismeretlen egyén által is megtévesztve és tévedésben tartva, abban a hitben, hogy csakugyan hanis pénzt kaptak, a csomagokat az azoknak fedőlapjául használt néhány valódi bankjegygyel együtt átadták az ismeretlen egyénnek; s minthogy ez a megkárosításuk már közhivatalnoki jelleg színlelésével s a cselekménynek ekként való véghezvitele, a valóknak elfogadott tények szerint, a vádlott és ismeretlen társa közt létrejött előzetes megállapodásnak megfelelően történt, ez a két egyén tehát azt a cselekményt, mely a Btk. 381. §-ának 1. pontja szerint is minősül, előzetesen egyetértve közösen hajtotta végre akként, hogy abban mindegyikük elkövetési cselekedetet vitt véghez: a vádlott cselekménye helyesen minősíttetett a Btk. 381. §-ának 1. pontja szerint is. (1908. évi január hó 23-án. 562. sz.) Btk. 386. §. 268. A bűncselekmény feljelentése egy kárkövetelés beperlésével. A védő semmiségi panaszt jelentett be a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján az okból, hogy a vádlottak terhére megállapított tett bűncselekmény tényálladékát azért nem képezi, mert S. M. polgári perbeli elmarasztalásának előfeltétele lévén az ő büntető elitéltetése, miután az utóbbi még be nem következett, a szóban forgó vagyonátruházás idejében sértett félnek nem volt sem lejárt, sem kétségtelen követelése s a feljelentés megtétele által nem is történt a Btk. 386. §-ának megfelelően beperesités sem. C.: Sértett fél követelésének jogczime bűncselekmény elkövetésével okozott károsítás lévén, a bűncselekmény feljelentése és jogos kárigény bejelentése és megítélésének kérelmezése egyenértékű a lejárt követelés beperesitésével s illetve keresetnek sem eleme, mert ez annak módozataival együtt az ítélet jogkörébe tartozik. Az a körülmény tehát, hogy a büntető bíróság a sértett felet kárigénye érvényesítésére nézve a polgári eljárásra utasította s a sértett fél kára határozott számszerinti összegben csak ezen az uton ítéltetett meg, figyelembe nem vehető azzal a való ténynyel szemben, hogy vádlottak a kérdéses vagyonátruházást a bűnvádi feljelentés meg-