Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Községi ügyek 7 zárja el, hogy választott képviselőtestületi tag lehessen. (709/898. (K. sz.) , 58. §. 9. A községi másodbiró a községi képviselőtestületben szavazati joggal bir. Kb.: Községekben a községi biró helyettese, neveztessék az albirónak, másodbirónak, törvénybirónak, vagy bármikép, nem kizárólag a biró helyettesítésére rendelt olyan alkalmazott, akinek tiszte és működési köre csak akkor van, ha a biró helyettesitése válik szükségessé, — hanem a községi elöljáróságnak ugyanolyan jogokkal biró tagja, mint a tanácsbeliek, sőt a tanácsbeliek között az első. mert ő hivatott az elöljáróság fejét, a birót, helyettesíteni. Abból tehát, hogy az 1886. évi XXII. tcz. 58. §-a a biró helyettesét külön nem emliti mint olyant, akinek a képviselőtestületi gyűlésen szavazatjoga van, nem következik a szavazatjognak tőle való megtagadása, mert az ugyanott emiitett tanácsbeliek alatt ő is feltétlenül értendő. Az ezzel ellenkező értelmezés pusztán a szavakra helyezkedve, a törvény gondolatmenetével jön ellentétbe, midőn az elöljáróságnak attól a tagjától tagadja meg a képviselőtestületi gyűlésen a szavazatjogot, aki a tanácsbeliektől csak abban különbözik, hogy még a biró helyettesitése is az ő tiszte. A törvénynek a szavakon nyugvó ilyen merev értelmezése, ha szórványosan fordul elő, az életbe át nem ment, s a gyakorlatban nyilvánuló jogi meggyőződés általában arra vall, hogy a biró helyettese nem állhat mögötte a többi tanácsbelieknek. (1908. márcz. 10.) 71. §• 10. A községi biró lemondásának elfogadása kérdésében a községi képviselőtestület van hivatva határozni. K b.: A törvényhatóság a panaszolt határozat indokolásában helyesen fejtette ki, hogy a községi előljáró lemondásának elfogadására a főszolgabíró az i886:XXII. tcz. 103. §-a esetén kivül nem illetékes. Másrészről azonban tévesen értelmezi a törvényhatóság az idézett törvény 71. §-át, midőn abból a lemondás elfogadására az alispán illetékességét következteti. Az alispán csupán a 71. §-ban megállapított szolgálati kötelezettség alól mentheti fel azon községi lakost, aki biróvá választatván, hivatalát még egy éven belül viselte. A jelen esetben azonban nem ily szolgálati kötelezettségtől való felmentésről, hanem egy évi szolgálati kötelezettségének már eleget tett községi biró lemondásának elfogadásáról van szó. Ez pedig a községnek olyan saját belügye, mely a községi törvény 21. §. a) pontjának általános rendelkezése alá tartozik s melyet külön törvényes rendelkezés más hatóság hatáskörébe nem utal; azért tehát abban illetékesen a községi önkormányzatot gyakorló képviselőtestület határoz. (4371/1907. K. sz.)