Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

88 Btk, 379. §. Btk. 379. §. Hamis pénz igérésével elkövetett csalás. 187. Erzsébetvárosi tvsz.: Vádlott azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, Sz. községben B. V. a—i lakost akként ejtette tévedésbe, hogy azt állította, hogy forgalomba hozható hamis pénzt tud készíteni s e czimen nevezettől 190 korona valódi pénzt vett át azzal az Ígérettel, hogy annak ellenében 2000 korona értékű hamis pénzt fog adni, mi által B. V.-nak 190 kor. vagyoni kárt okozott. Vádlott ezen cselekménye, minthogy az okozott kár a 100 koronát meghaladja, a Btk. 379. §-ába ütköző, a Btk. 380. §-a szerint minősülő csalás bűntettének tényálladékát teljesen kimeríti. C.: Hh. (906. febr. 7. 1290.) Idegen ingó dolog átadásának kieszközlése ravasz fondorlattal. Részesség és bűnpártolás. 188. B. F. az alábbi módon B. P. és V. L. segítségével kocsijára rakott árukat eltulajdonította; B. I. és U. F. ez áruk értékesítésében közreműködtek; C. F. pedig ezek egy részét gyanús körülmények közt megvette. Az alsóf. bíróságok I. r. vádlottat lopás tettese gyanánt, II. és III. r. vádlottakat lopásban való részesség, IV. és V. r. vádlottakat orgazdaság, VI. r. vádlottat tulajdon elleni kihágás miatt ítélték el. C: Vádlott B. F. azon színleléssel, hogy a B.-czég áruinak fuvarozására van felfogadva, szekerével a kirendelt kocsik sorába állott, miáltal a czég emberei megtévesztetvén, a B. F. szekerét is megrakták 325 korona értékű áruval, mely rakományt azután a vádlott eladta. Az eltulajdonított áru átvétele tehát nem történt a birlaló megbízottak beleegyezése nélkül, nem is vétetett el, hanem a birlalóknak, bár ravasz fondorlattal kieszközölt beleegyezésével, átvétetett B. F. által. És minthogy meg van állapítva az is, hogy B. F. a jogtalan vagyoni haszon czélzatával cselekedett és a károkozás ismérve is fenforog: a cselekmény nem a Btk. 333. §-a, hanem annak 379. §-a szerint és tekintettel a kár összegére a 380. §. szerint is minősítendő. Az alapcselekménynek e minősítéséből kifolyólag a bűnsegédek cselekményének minősítése is változik1 B. P. és V. I. cselekményét a csalás bűntettében való bünsegédi részességnek (Btk. 69. §. 2. p.) kell minősíteni. De változik az U. F. és B. I. terhére rótt cselekmények minősítése is, mert a csalás nem alapcselekménye az orgazdaságnak. Cselekvőségük, minthogy a bűntettből származó előny biztosításánál működtek közre, a Btk. 375. §-ába ütköző bűnpártolás vétségét állapítja meg, mely vagyoni haszonszerzés czéljából követtetvén el, a 376. §. szerint minősül. C. F. cselekvőségére nézve sem foghat helyet a Ktk. 129. §. szerinti minősítés, mert a csalás nem alapcselekménye a tulajdon elleni kihágásnak sem. Ha C. F. azon tudatban cselekedett volna, hogy az általa megszerzett áru bűntettből származik, az ő tette is bűnpártolás lenne