Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 295, 297. §§. 67 C: A védők semmiségi panaszát pl kell utasítani, mert a törvényszék valónak fogadta el, hogy P. I. vádlott ifj. M. F.-nek párviadalra kihívását elfogadta és a megállapított kardpárbajviadal nem ifj. M. F. és P. I. vádlottaknak kibékülése vagy önkéntes elállása okából, hanem azért nem vívatott meg, mert P. T. és segédei a kitűzött helyen és időben nem jelentek meg. Eme valóknak elfogadott tényekből a .bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy P. I. vádlott fegyveres elégtételadásra, tehát párviadalra kihívást fogadott el. (906. szept. 6. 9180.) Btk. 295. §. Párviadalra való kihívás el nem fogadása miatt sajtó utján közzétett meggyalázó kifejezések nem állapítják meg a 295. §-nak vétségét. 132. Jelen esetben a kihívás és annak elfogadása megtörtént, de a kihívott fél és segédei a kitűzött időben és helyen nem jelentek meg. Erre a kihívott segédei újra fölajánlották a lovagias elégtételt a kihívónak, ki azonban ezt most már nem fogadta el. A segédek emiatt a helybeli hírlapban gyávának s a párviadal alól kibúvónak jelentették ki a kihívót. A járásbíróság és a szegedi tsz. mindkét vádlottat a Btk. 295. §. alapján elitélte. , C.: Az alsóbiróságok a valóknak elfogadott tényekből tévesen vonták le azt a következtetést, hogy vádlottaknak hírlapban közzétett nyilatkozata megvetéssel fenyegetésének tekintendő, és hogy ennek a nyilatkozatnak czélzata arra irányult, hogy a kihivó párviadalra buzdittassék. A közlemény szövegének nyilvánvaló tartalma szerint ugyanis a nyilatkozatban sem a párviadalra való egyenes buzdítás, sem a megvetéssel fenyegetés nem található, az a puszta feltevés pedig, hogy a közleményben foglalt becsmérlő nyilatkozatban vádlottaknak a párviadalra buzdítása vagy arra kényszerítése czélzata rejlett, a Btk. 295. §-ában meghatározott vétség megállapítására nem elég, vádlottaknak cselekménye tehát nem a most idézett, hanem a Btk. XVII. fejezetében meghatározott s magáninditványra üldözhető becsületsértés vétségének ismérveit meríti ki. (906. szept. 6. 9180.) Btk. 297. §. Nem elállás a párviadaltól, ha a kihívás elfogadója a helyszínén megjelent, de a rendőrség közbelépése és az ellenfél meg nem jelenése miatt ki nem állhatott. 133. II. M. vádlott B. G.-nak párviadalra való kihívását elfogadta s a párviadalnak pisztolylyal való megvívása végett a kitűzött helyen meg is jelent, a párviadal megkezdésére azonban a rendőrségnek közbelépése és B. G.-nak meg nem jelenése miatt ki nem állott. C.: Minthogy a tsz. nem fogadott el valóknak olyan tényeket, amelyekből megállapítható volna, hogy a felek a párviadaltól ön5*