Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 263. §. 5i C.: Vádlottnak az a kijelentése, hogy a belügyminiszter a népet szólásszabadságától megfosztja, bírálat a nélkül, hogy valamely oly befejezett tényre vonatkozó állítást foglalna magában, mely valódisága esetén a belügyminiszter ellen bármely megtorló eljárásnak okát képezhetné, vádlott ama kijelentése tehát, mint a melylyel vádlott nem lépte tul a közhatóságok eljárásával szemben mindenkit megillető bírálat határát, bűncselekmény tényálladékának megállapítására nem alkalmas. Mindamellett alaptalan a semmiségi panasznak a Bp. 385. §-ának I. a) pontjára fektetett része, mert midőn vádlott a belügyminisztert azzal gyalázta, hogy czélzatosan kabáttolvajjal helyezte egy sorba, már tulment a megengedett bírálat határán; s minthogy ezt a gyalázást hatósággal szemben, gyülekezethez intézett beszédben, tehát nyilvánosan és ama hatóságnak hivatali eljárására vonatkozóan követte el: ez a tette a Btk. 261. és 262. §§-ai szerint bűncselekmény. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett; mert bár a fentebb kifejtettek szerint az alsófoku bíróságok a cselekményt tévesen minősítették, a Btk. 261. és 262. §§-ai alá eső becsületsértés vétsége helyett ugyanazon szakaszok alá eső rágalmazás vétségének, de ez a vádlottnak sérelmére nem szolgálhat, mivel a Btk. 262. §-a szerint való minősítés mellett a két vétség egyenlő súlyossága. (907. febr. 13. 1459.) A ki a községi megbízatást szerződés alapján végzi — nem jár el közmegbizatásban. 101. C.: A főmagánvádló és K. községe között kötött „vállalati szerződés" nem egyéb, mint a község tulajdonát képező cserép- és téglaégető telepnek átengedése a főmagánvádló által teljesítendő azon ellenszolgáltatás mellett, hogy köteles a község téglaszükségletét bizonyos áron fedezni, világosan megengedtetvén a főmagánvádlónak a készletek elárusitása is (szerződés 1. pontja). Ez a bérleti és szállítási ügylet, mint tisztán magánjogi, kötelmi természetű, nem tette a főmagánvádlót sem közhivatalnokká, sem közmegbizatásivá, vagyis közigazgatási teendők teljesítésével megbízott személylyé, ő tehát viszonyánál fogva nem tartozik a Btk. 262. vagy 461. §§-aiban megnevezett személyek közé. (907. ápr. 10. 3510.) Btk. 263. §. A valódiság bizonyítása csak releváns tényekre vonatkozólag és bizonyításra alkalmas eszközökkel történhetik meg. 102. Vádlott és védője a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a védő bizonyítási indítványa elutasittatott. C.: Az esküdtbiróságnak végzéséből kitűnik, hogy a valódiság bizonyítása a Btk. 263. §-ának 1. pontja alapján megengedtetett ugyan, de a védő által a bevádolt állitások és kifejezések bizonyitá4*