Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

34 Bfk. J/2. §. 2. bek detlenségre való egyenes felhívást világosan kifejezték. (1907 május hó 23-án, 50609. sz.) Btk. 172. §. 2. bek. A vagyonos osztály fogalma. 65. C.: Vádlott beszédének szövege nyilván túllépte a politikai helyzet jogos bírálatának a határait és kétségtelenül alkalmas volt arra. hogy a munkásosztályt a vagyonos osztály elleni gyűlöletre izgassa, a midőn beszédében a munkásosztályhoz tartozó állampolgárok előtt a földbirtokosokat és a gyárosokat, tehát a vagyonos osztályhoz tartozó állampolgárokat a munkások olyan ellenségei gyanánt tüntette fel, a kik csak arra törekednek, hogy a munkásnép érdekeit kijátszák, a kik termeikbe vonulva, halálos Ítéletet mondanak a munkásokra, akiknek szabad akasztófát faragni a munkások számára, de a munkásokat csendőrrel őrzik és a szolgabirákkal nyúzatják ; mert a vagyonosok tartják kezükben a hatalmat, a hatóságokat, az igazságot és ezek rakják rá a népre az önkény bilincseit. Ez állításokra való tekintettel nem volt figyelembe vehető a védelemnek azon védekezése, hogy a vádlott beszédének czélja az volt, hogy a hátrányos helyzet megváltoztatásával helyes uton építsen, tehát a czél nem rombolás, izgatás volt. A czél megvalósítására ugyanis vádlott beszédében olyan eszközöket használt, kifejezései olyanok voltak, a melyek figyelemmel a helyre, a hol, és a hallgatóságra, kik előtt azok használtattak, a jelenlévő munkásokat mély elkeseredésre, gyűlöletre izgatták az ellenségeikül feltüntetett vagyonosok ellen, a czél pedig az eszközöket nem mentesítheti. De nem bir törvényes alappal a védelem azon érvelése sem, hogy vagyonos osztály a törvényes oltalom szempontjából nem létezik, mert a Btk. 172. §. 2. bek. foglalt rendelkezésével a törvényhozó nyilván az állam fontos érdekében, az államban hivatásuk, czéljaik, foglalkozásuk szerint külön társadalmi csoportot képező és a törvény keretén belül kifejtett küzdelmükben, esetleg egymással érdekellentétben álló állampolgárok békés együttlétének, nyugalmának a biztosítását czélozta; ilyen értelemben pedig akár a gyárosokat tekintjük, vagyonos osztály igenis létezik, és arra a törvény oltalma kétségtelenül kiterjed. (1906. április 4. 3562. sz.) Román „nemzetiség" helyett román „ajkú lakosok" nem törvényszerű subsumptio. 66. C.: A Bp. 355. §-a szerint a főkérdésbe a vádbeli cselekménynek a törvényben meghatározott alkotó elemeit kell felvenni. Jelen esetben a vád tárgyát a Btk. 172. §-a 2. bekezdésének azon esete képezte, hogy vádlott a magyarországi egyik nemzetiséget a másik ellen gyűlöletre izgatta. Minthogy az idézett §-ban felvett „nemzetiség" kifejezés az 1868: XLIV. tcz.-ben is használt törvényes meghatározó, vagyis olyan, a melynek külön értelme és tar-