Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

32 Btk. 168., 170. §§. tattá, majd hogy öt az adótárnok hivatalos helyiségébe való erőszakos behatolásban megakadályozta, T. M.-t és az ennek segítségére siető T. L. pénzügyőri szemlészt megtámadta, tettleg bántalmazta és mindkettőn késszurásokkal testi sérülést ejtett. C.: E tények alapján M. J. nem érvényesítheti a maga javára a jogos védelemnek fennforgását. Mert e tények szerint a vádlott a pénzügyőrökkel szemben nem volt a jogos védelem állapotában, hanem ellenkezőleg: ő támadta meg és bántalmazta támadólag a pénzügyőri fővigyázót és szemlészt. Téves a semmiségi panasz indokaiban kifejtett az az álláspontjuk, hogy miután az eljárt pénzügyőröket rendőrhatósági jog meg nem illeti, a vádlottnak joga volt a pénzügyőrök által rajta elkövetett erőszakkal szemben erővel is ellenállni. Téves azért, mert a pénzügyőrség szolgálatára vonatkozó szabályok szerint a pénzügyőri közegek elöljárójuk hivatali hatáskörébe eső parancsának feltétlenül engedelmeskedni tartoznak; F. M. fővigyázó és az annak segítségére siető T. L. hivatalos kötelességüket teljesítették tehát akkor, mikor W. E. adótárnok, mint elöljárójuk meghagyásának engedelmeskedtek: a hatósági közegnek hivatalos eljárásában való tettleges bántalmazása pedig a Btk. 165. §-ában maghatározott hatós. elleni erőszakot megállapítja. (1907. okt. 25. 7758. sz.) Btk. 168. §. A tiltott zászló elkobzását eszközlő rendőri közegek megakadályozása többek által a 168. §. alá esik. 62. S. L. és társai vádlottak a rendőrkapitányság által utasított tehát a hatóság meghagyásának a végrehajtásában eljáró R. L. rendőrfogalmazót és a mellé karhatalom gyanánt kivezényelt rendőri közegeket a vádlottak által használt vörös zászló elkobzásában erőszakkal akadályozták. C.: Vádlottaknak S. L. kezéhez kézbesittetett rendőrkapitányi határozat, mely szerint a vörös zászló elkoboztatása rendeltetett. Ez hatósági intézkedést képezett, mely ellen — amennyiben azt sérelmesnek tartották — törvényszerű jogorvoslattal élhettek volna, de a hatósági rendeletet foganatosító hivatalos közegekkel szemben tanúsított erőszakos ellenszegülés a Btk. 165. §-ába ütköző bűncselekmény tényálladékának megfelel. Alaptalan a S. L. érdekében a Btk. 168. §-a szerinti minősítés miatt emelt sem. panasz is, mert a Btk. 165. §-ába ütköző cselekményt együttesen többen követték el. (1906. jan. 9. 283. sz.) Btk. 170. §. Csoport keletkezése. A csoport egyes tagjai akkor is büntetendők, ha valamennyi tag kiléte nem is derittetett ki. 63. C.: Igaz ugyan, hogy a jelen esetben nem volt megállapítható az alsóbiróságok által az, hogy az erőszakoskodást elkövető