Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 165. §. 29 Hatósági kiküldött az, ki felebbvalójától utasitást kap. 54. D. Gy. kisbíró és F. M. esküdt a községi bírónak mégha gyásából, zálogolási czélból akarta elvinni vádlott párnáját, ebben azonban vádlott őket akadályozta, majd pedig tettleg bántalmazta. C: Ezzel a tényállással szemben teljesen közömbös a védő álláspontjával való vonatkozásban annak felderítése, vájjon K. J.n.-nak megzálogolására a községi biró által kiküldött kisbíró és esküdt közvetve bár, de a főszolgabírónak a megbízásából jártak-e el, vagy nem, mert a döntő ténykörülmény az, bogy a községi kisbíró a községi bírónak, mint felettes hatóságnak meghagyását teljesítette akkor, amidőn K. J.-nét megzálogolni akarta. (1907. febr. 14. 1512. sz.) Szabálytalan eljárás a hatósági közeg e jellegét nem szünteti meg. 55. B. S. vadőr akkor, amikor őt T. S. vádlott azért támadta meg, hogy tőle zálogul elvett lőfegyvert visszaszerezze, hivatalos eljárásában volt s az e miatt támadt dulakodás közben T. S. vádlott B. S. vadőrt tettleg bántalmazta az által, hogy többször a gorét lábához vágta. C.: Eme valónak elfogadott tényállást tartva szem előtt, tévedett a tábla, amidőn a Btk. 165. §-ában meghatározott bűncselekményt azért nem látta fenforogni, mert B. I. vadőr fenyegetéssel vette vissza vádlottól a már előbb zálogul lefoglalt és az ő birtokában volt lőfegyvert, kimondván azt, hogy a használt fenyegetés által B. S. túllépte hivatalos hatáskörét s ennek következtében T. S. vádlott nem a hatósági közeggel, hanem az őt lelövéssel fenyegető egyénnel állott szemben. Téves pedig ez a következtetés azért, mert B. S. vadőr hivatalos eljárása közben jogszerű módon jutván, a zálogtárgy birtokába, jogos téren állott, amidőn azt meg is tartani igyekezett s ha ezenközben szabálytalanul is járt volna el, a szabálytalan eljárás, hatósági közeg jellegét nem szüntette meg s T. S. vádlottat az önbíráskodásra nem jogosította fel. (1907. febr. 13. 1441. sz.) A csendőr őrjáraton kivül is jogosítva van gyanúsnak látszó egyének igazolását követelni. 56. Gy—n, 1903. márczius hó 22-én délután K. D. ottani csendőr szolgálaton kivül az utczán oldalfegyveresen sétálva, egy 60 év körüli csavargót vett észre és azt igazolásra felszólította s miután ez igazolójául F. F.-t nevezte meg, őt annak a lakására kisérte. F. azonban a helyett, hogy az ismeretlen egyént igazolta volna, K. D. csendőrt többedmagával megtámadta, részeg disznónak nevezte s rajta k. testi sértést okozott. C.: Minthogy a csendőrnek, mint rendőri közegnek, kihágás felfedezése esetében, szolgálaton kivül és külön kiküldetés nélkül is