Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 472. és 475- 8'75 lásnak helyt ad, egyenesen kizárják azt, hogy az igazolás iránti kérelem elintézését megelőzően ennek czéljából nyomozás, vagy vizsgálat foganatosíttassák, vagy tárgyalás tartassék, mely álláspont helyességét támogatja a bűnvádi perrendtartás javaslatának miniszteri indokolásában erre vonatkozóan foglalt fejtegetés is. Nyilvánvaló ezekből, hogy az elsőfokban eljárt járásbíróság az igazolás kérdésében tárgyalás tartására a törvény megsértése nélkül nem vok utasítható. (1906. decz. 29. 11.520. sz.) Bp. 472. §. A II. fokú ítéletnek kihirdetésére nem rendelhető védő, ha vádlott ismeretlen helyre távozott s a felebbviteli tárgyaláson sem ő, sem védője nem volt jelen. 333. A felebbviteli főtárgyaláson sem vádlott, sem védője nem volt jelen és a másodfokú ítélet vádlottnak a kir. törvényszéknél nem volt kihirdethető, mert vádlott a kézbesítői és rendőri jelentés szerint időközben ismeretlen helyre távozott. C: A távollevők elleni eljárást a Bp. XXIII. fejezete szabátyozza és a Bp. 472. §-a szerint a távollevő terhelt érdekeinek képviseletére csak a nyomozás és vizsgálat szakában rendelhető ki hivatalból védő. Ez az eset azonban a jelen ügyben fenn nem forog, mert a kir. törvényszék azért rendelt ki védőt a távollevő vádlott részére, hogy a másodfokú itélet vádlott helyett a kirendelt védővel jogorvoslat használhatása czéljából közöltessék, holott a Bp. 425. §-ának negyedik bekezdése kifejezetten rendeli, hogy a másodfokú itélet a vádlottnak hirdetendő ki, esetleg kézbesítendő abban az esetben, ha a kir. ítélőtábla főtárgyalásán sem ő, sem védője nem volt jelen. Ezek szerint a védőnek kirendelése a törvényen nem alapulván, a másodfokú ítéletnek a kirendelt védő részére történt kihirdetése vádlottal szemben hatálytalan és a kirendelt védő nem tekinthető oly félnek, a ki vádlott érdekében semmiségi panasz használatára jogositva volna. (1907. jun. 21. 5937. sz.) = Megegyezik a 88. sz. döntvénynvel. Bp- 475- §• Külföldön tartózkodó egyén ellen elfogató parancs vagy nyomozólevél akkor is kibocsátható, ha kiadatás alapjául szolgáló vétség terheli. 334. B. H. poroszországi illetőségű bécsi lakos, mérnök a Btk. 141. §-ának 2. bekezdésében körülirt vétség miatt terheltetett azon az alapon, hogy 1904. évi őszkor Kovásznán K. B. vendéglőjében boldogult Rudolf trónörökösre vonatkozó sértő nyilatkozatot tett. Az ennek következtében a bécsi csász. kir. országos törvényszék előtt folyamatba tett nyomozás iratai a marosvásárhelyi ügyészséghez tétetvén át, az ügyész a kiadatási eljárásnak B. H.-nal szemben leendő megindithatása czéljából a Bp. 475. §-ára való hivatkozással, nyomozólevél kibocsátását szorgalmazta. A marosvásárhelyi