Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 384. §. 9. p. szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sem sértették. (906. decz. 5. 10,762.) Bizonyitásfelvétel iránti inditvány mellőzése vagy határozat nélkül hagyása miatt bejelentett semmiségi panasz esetén — a C. érdemi­leg méltatva az inditványt, dönti el, hogy a sérelem releváns volt-e. 285. C.: Minthogy a Bp. 393. §-ának 1. bek. szerint, a vádlott a felebbviteli főtárgyaláson is jelenthet be uj bizonyítékot, a T. a Bp. 384 g-ának 9. pontjába ütköző szabálytalanságot követett el azzal, hogy ugy a felebbviteli főtárgyalás rendjén közbenszóló vég­zéssel nem hozott, mint Ítélete sem foglal magában a kért bizonyl­táskiegészités tekintetében határozatot. Ennek daczára azonban a semmiségi panasz alaptalan, az idé­zett 384 g-ának 3. bekezdése szerint az ezen szakasz 9. pontjában megjelölt semmiségi ok sem a vádlott terhére, sem vádlott javára nem érvényesíthető, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem nem volt befolyással az ítéletre. (907. febr. 6. 1186.) — A C. ez esetben érdemileg méltatta a felajánlott bizonyíté­kokat, mielőtt a fenti eredményre jutott. Önéletrajz nem alkalmas az elmebeli állapot bizonyítására. 286. A főtárgyalás folyamán a védő a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján azon közbeszóló határozatok ellen élt perorvoslattal, mely­lyel elutasittattak az iránt előterjesztett indítványai, hogy a vád­lottnak a dr. P. L. orvosszakértő véleményéhez csatolt önéletrajza, mint a vádlott elmebeli állapotára nézve adatot szolgáltatható irat, felolvastassék, és hogy a vádlott elmebeli állapotára nézve még egy orvcsszakértő hallgattassék ki, vagy felülvéleményezés végett az iratok az igazságügyi orvosi tanácshoz terjesztessenek fel. C.: Minthogy a felolvastatni kivánt irat nem sorolható azok közé, melyeknek felolvasását a törvény rendeli, s nem is tekinthető alkalmasnak arra, hogy annak alapján az esküdtek a vádlott elme­beli állapotára nézve más meggyőződésre juthattak volna, mint a milyenre közvetlen észleleteiknek és a szakértők véleményének alapján jutottak: az esküdtbíróság azzal, hogy annak az iratnak a felolvasását megtagadta, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét se meg nem sértette, sem téve­sen nem alkalmazta. (907. febr. 20. 1686.) Szükségtelen bizonyítás megtagadása. 287. C: A panasz (384. §. 9. p.) nem alapos, mert a megltvő bi­zonyítékok alapján s azért, mert a hivatkozott tanuk a nyomozás során már kihallgattatván, a bizonyítani kivánt tényről már nyilat­koztak s lényeges körülményt nem támogattak, helyesen határo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom