Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 384. §. 9. p. szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sem sértették. (906. decz. 5. 10,762.) Bizonyitásfelvétel iránti inditvány mellőzése vagy határozat nélkül hagyása miatt bejelentett semmiségi panasz esetén — a C. érdemileg méltatva az inditványt, dönti el, hogy a sérelem releváns volt-e. 285. C.: Minthogy a Bp. 393. §-ának 1. bek. szerint, a vádlott a felebbviteli főtárgyaláson is jelenthet be uj bizonyítékot, a T. a Bp. 384 g-ának 9. pontjába ütköző szabálytalanságot követett el azzal, hogy ugy a felebbviteli főtárgyalás rendjén közbenszóló végzéssel nem hozott, mint Ítélete sem foglal magában a kért bizonyltáskiegészités tekintetében határozatot. Ennek daczára azonban a semmiségi panasz alaptalan, az idézett 384 g-ának 3. bekezdése szerint az ezen szakasz 9. pontjában megjelölt semmiségi ok sem a vádlott terhére, sem vádlott javára nem érvényesíthető, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem nem volt befolyással az ítéletre. (907. febr. 6. 1186.) — A C. ez esetben érdemileg méltatta a felajánlott bizonyítékokat, mielőtt a fenti eredményre jutott. Önéletrajz nem alkalmas az elmebeli állapot bizonyítására. 286. A főtárgyalás folyamán a védő a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján azon közbeszóló határozatok ellen élt perorvoslattal, melylyel elutasittattak az iránt előterjesztett indítványai, hogy a vádlottnak a dr. P. L. orvosszakértő véleményéhez csatolt önéletrajza, mint a vádlott elmebeli állapotára nézve adatot szolgáltatható irat, felolvastassék, és hogy a vádlott elmebeli állapotára nézve még egy orvcsszakértő hallgattassék ki, vagy felülvéleményezés végett az iratok az igazságügyi orvosi tanácshoz terjesztessenek fel. C.: Minthogy a felolvastatni kivánt irat nem sorolható azok közé, melyeknek felolvasását a törvény rendeli, s nem is tekinthető alkalmasnak arra, hogy annak alapján az esküdtek a vádlott elmebeli állapotára nézve más meggyőződésre juthattak volna, mint a milyenre közvetlen észleleteiknek és a szakértők véleményének alapján jutottak: az esküdtbíróság azzal, hogy annak az iratnak a felolvasását megtagadta, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét se meg nem sértette, sem tévesen nem alkalmazta. (907. febr. 20. 1686.) Szükségtelen bizonyítás megtagadása. 287. C: A panasz (384. §. 9. p.) nem alapos, mert a megltvő bizonyítékok alapján s azért, mert a hivatkozott tanuk a nyomozás során már kihallgattatván, a bizonyítani kivánt tényről már nyilatkoztak s lényeges körülményt nem támogattak, helyesen határo-