Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 384. §. 4. és 6. p. '49 alól, mely szerint az esküdteknek ama határozatához, mely a vádlottat bűnösnek mondja ki, legalább nyolez szavazat szükséges s a szavazatoknak a vádlott birói elitéléséhez szükséges száma nem függ a vádlott bűnösségével a legtávolabbi vonatkozásba sem hozható attól a véletlen körülménytől, hogy a beszámithatóságot kizáró oknak a főkérdésbe való befoglalása e kérdést igen terjedelmessé vagy nehezen érthetővé tenné. Minthogy pedig az esküdtek a halált okozó súlyos testi sértés bűntettét illető arra a kérdésre: „vádlott megállapított cselekményét az elhalt R. J. által személye ellen intézett, vagy azt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges jogos védelemben követte-e el, mert R. J. őt az ablakának beverése miatt üldözvén fojtogatta, és feleségét hivta azzal, hogy fejszét hozzon, hét ,,nem"-mel és öt ,,igen"nel válaszoltak; a bűnösségre tartozó e pótlókérdést tehát a vádlott terhére nem legalább nyolez szavazattal döntötték el, az esküdtbíróság, midőn a vádlottat a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek ítélte, tévedett abban a kérdésben, hogy a jogos védelem, mint a beszámithatóságot kizáró ok fenforog-c, ugyanezért ítéletének ezt a részét az összbüntetés kiszabását tárgyazó részszel együtt a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján megsemmisíteni s vádlottat a halált okozó súlyos testi sértés bűntettének vádja alól a Bp. 326. §. 3. pontja alapján felmenteni kellett. (907. szept. 9. 7926.) Bp. 384. §. 4. p. Esküdtbirósági Ítélet ellen hatáskör hiánya miatt semmiségi p. nem használható. 281. C.: A perorvoslat alaptalannak találtatott, azért, mert a róm. kath. hitoktató helyesen vétetett közmegbizatásban eljáró személynek, a mi az 1897: XXXIV. t.-cz. 16. §-ának 2. bek. értelmében az esküdtbíróság hatáskörét állapítja meg, másrészt azért, mert a Bp. 374. §-a szerint az esküdtek határozata alá bocsátott ügyben a bíróság ítélni tartozik még akkor is, ha a cselekmény nem tartoznék az esküdtbíróság hatásköréhez. (907. máj. 15. 4748.) Bp. 384- §• 6. p. Kölcsönös testi sértés esetén külön védő rendelendő. 282. C.: Vádlottak között az érdekellenét (kölcsönös testi sértés) nyilvánvaló, mivel mindegyik a másik sérelmére elkövetett eselekménynyel van vádolva s B. vádlott azzal védekezik, hogy a cselekményt jogos védelemben követte el. A T. előtt tehát az az eset forgott fenn, melyben a Bp. 411. §-ának 2. bekezdése szerint a közvédő a vádlottak mindegyikét nem képviselheti s ennélfogva egyik vádlott részére külön védőt kell kinevezni, mindamellett a T. a felebbviteli főtárgyalást ilyen külön védő jelenléte nélkül tar-