Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 238., 281. §§. ennek előfeltétele, hogy a kellő felhatalmazás a Bp. 91. §-a rendelkezésének megfelelően megadassék. A jelen esetben K. K.-ra nézve a polgármester, H. L. pedig, bár a polgármestertől nyert felhatalmazás alapján, önmaga a járásbíróságnál tett feljelentést a vádlott által elkövetett s a vádlott terhére meg is állapított kitételek s illetve rágalmazás megbüntetése miatt. Ezek a feljelentések azonban nem képeznek oly felhatalmazást, a mely a Bp. 91. §-ának rendelkezésénél fogva a hivatalból való üldözésnek előfeltétele, mert ehhez a Bp. 91. §-ának rendelkezésénél fogva, az kívántatik, hogy a kellő felhatalmazás az ügyészséghez, illetve az igazságügyminiszterhez intézett hivatalos iratban, vagy külön írásbeli nyilatkozatban adassék meg, a mi pedig a jelen esetben nem történt meg. (1907. febr. 20. 1661. sz.) 260. C.: Minthogy sértett jegyző a főszolgabíróhoz intézett feljelentésében a panaszlottnak megbüntetését kifejezetten kérte s a főszolgabíró mint felettes hatósága a feljelentést a bűnvádi eljárás megindítása végett tette át az ügyészséghez: ezzel az eljárás megindításához szükséges felhatalmazás megadottnak tekintendő. (1907. máj. 15. 4759. sz.) Bp. 238. §. 261. C.: A vádlott elmebeli állapotának megfigyelését a Bp. 246. §-ának megfelelően 2 hatósági orvos teljesítette ugyan, de véleményök lényegesen eltérő, mert dr. P. L. fogházorvos véleménye szerint a vádlott gyengeelméjü, dr. Sz. S. törvényszéki orvos véleménye szerint pedig elmebetegségben nem szenved s nem is szenvedett. Minthogy ennélfogva szüksége forgott fenn annak, hogy a vádlott elmebeli állapotára nézve az igazságügyi orvosi tanács felülvéleménye a Bp. 238. §. rendelkezéseinek megfelelően beszereztessék, az esküdtbíróság azzal, hogy a védőnek ide vonatkozó indítványát elutasította, a törvénynek a védelem szempontjából is lényeges rendelkezését sértette meg. (1907. febr. 20. 1686. sz.) Bp. 281. §. Terheltnek bíróság előtti beismerése egymagában a közvetlen idézés elrendelésére nem elég. 262. Beregszászi tsz.: Terheltek nem a feljelentés, illetve vád tárgyává tett lopást ismerték be, hanem oly tartalmú beismerést tettek, hogy ők az általuk és három társuk által ellopottnak állított négy drb fenyőfagerendát nem lopták, hanem találták. Minthogy pedig a nyomozást teljesített csendőrőrs azt a tényállást derítette ki, hogy a kérdéses négy drb fenyőfagerendát a fatelepről ellopták és nem azt, hogy találták: ekkép terhelteknek a járásbíróság előtt tett beismerése a nyomozat adataival nem áll összhangzásban; tehát a Bp. 281. §-ának 2. pontjában a főtárgyalásra vagy közvetlen idézésnek egyik előfeltétele hiányzik. (1907. ápr. 19. 4261. sz.)