Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

St. 30. §. 1. p. 125 a 14. §. azon követelményének, högy a közlésnek ,,hiv szellemében és igazán" kell történnie. Az Előszó nem ismerteti a pert, melynek a vádirat csak egyikmozzanata volt; a vádirat maga sem közöltetik egész terjedelmében, hanem csak annak elitélest eredményezetl része s ez sem „hiven," mert a vádiratnak a bevádolt könyv lapjaira utaló beosztása helyett az Előszó számokkal jelzi a vádpontokat, nyilván azért, hogy az olvasó a kihagyott helyeket a szövegben könnyebben kiegészithesse; közöltetnek a bevádolt helyekhez irt jegyzetek is, melyeket a vádirat nem inkriminált, világos jeléül annak, hogy az uj kiadás czélja a sújtott részeknek teljes ismétlése volt; az Előszó a vádiratot és az esküdtek határozatát bíráló megjegyzésekkel is kíséri; végül a czimlapon kijelentetik, hogy az uj közlés az „elkobzott könyv" második kiadása. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a vádlottak a közlésre azért választották a fent leirt alakot, mert igy a St. 27. §-ának következményeit vélték elkerülhetni. A szószerinti közlés tehát nem hogy büntetlenné tenné a cselekményt, hanem azt valósággal teljessé teszi. Vádlottak eljárása nem vonható egy tekintet alá azon általok hasonlatkép felhozott amaz esettel, midőn valamely hirlap, folyóirat vagy gyűjtemény a pernek tárgyilagos ismertetése mellett, a bevádolt közleményt is kiadja; mert ily esetben hiányzik a sújtott elmemü kiadására az ítélettel való daczolásra irányuló szándék. (Btk. 75. §.) Tévedtek e szerint az alsóbiróságok, midőn a vádlottak cselekményében büntetendő tényálladékot nem ismertek fel, illetve a büntetendőséget kizártnak vették. Ehhez képest a kir. Curia mind a két alsóbirósági ítéleteknek megsemmisítése mellett, a törvénynek megfelelő ítéletet hozván1 a vádlottakat bűnösöknek mondotta ki; mint tettestársakat azért, mert a St. 27. §-a, a 13. §-ban meghatározott felelősségi rendszertől eltérőleg, a vádba helyezett cselekmény alanyait külön jelölvén meg, a fokozatos felelősség rendszere itt alkalmazást sem talál, hanem a Btk. I. rész V. fejezetének a részességről szóló szabályai irányadók. (1906. szept. 5. 8153. sz.) St. 30. §. 1. p. A nem politikai tartalmú időszaki lap is bejelentendő. Időszaki lap zóbeli bejelentése a rendőri tisztviselőnél nem törvényszerű bejelentés. A sajtórendőri vétség elévülésének ideje. 240. A védő azért használ semmiségi panaszt, mert a vádlott az által, hogy a kiadandó lapok megjelenését és a felelős személyeket L. F. rendőri tisztviselőnek szóval bejelentette a St. 30. §. 1. pontjában irt kötelezettségnek megfelelt. C.: A panasz alaptalan; mert a kir. ítélőtábla a törvényt ennek helyes értelmében alkalmazta s mert e szerint a bejelentésnek vár-