Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Kik. 129. §. szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít, a miből folyik, hogy ennél a cselekménynél a szándéknak a megrongálására vagy megsemmisítésére kell irányulnia, addig idegen ingó dolognak tudva jogtalan használata a Kbtk. 127. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás tényálladékát állapítja meg abban az esetben is, ha a használó a dolgot a jogtalan használat által megrongálja vagy értékben csökkenti vagy egyéb módon kár1 okoz anélkül, hogy szándéka ezen következmények valamelyikének előidézésére irányulna. Nyilvánvaló ezekből, hogy vádlottak jelzett cselekménye a Kbtk. 127. §-a alá eső tulajdon elleni kihágást képez. (906. febr. 14. 1536. sz.) Ktk. 129. §. Gyanús dolog megszerzése, midőn a lopás tettese kézrekerithető nem volt. 229. V. K.-tól 12 üveg pezsgőt vett, habár gyanította, hogy azok lopás utján jutottak K. kezéhez. K. ellen az eljárás nem volt lefolytatható, mert nem lehetett kézrekeriteni. Vádlott mellett felhozatott, hogy miután K. ellen az eljárás kézrekerültéig megszüntettetett, ellene az eljárás kézrekerültéig megszüntettetett, ellene tényként sehol sem állapíttatott meg, hogy a 12 üveg pezsgő lopás vagy más büntetendő cselekmény következtében jutott az ő birtokába (Btk. 370. §.) eme fényelem hiányában M. cselekménye sem orgazdaságot, sem tulajdon elleni kihágást nem képezhet. C.: Ez a tett a Kbtk. 129. §-ában meghatározott kihágás ismérvét öleli fel, mert tényként megállapittatott, hogy v. 12 üveg pezsgőt 24 K-ért vett, habár gyanította, hogy csak lopás utján jutottak az eladó kezéhez. (906. május 3-án, 4626. sz.) = Hasonló: C. 98. decz. 1. 2037., midőn a tolvaj ellen az eljárás indítvány hiánya miatt megszüntettetett — s a bűnpártolás mégis megállapittatott. Grill-féle Döntvénytár. XIV. kötet. 8