Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 414. §. 3. p. 101 vonják, álnév lemondására utasította és a rendőröket, kik az éjjeli szállítást felfedezték, 50 koronával megvesztegette azért, hogy az éjjeli szállítás miatt jelentést ne tegyenek. Ezek a tények elegendő alapot nyújtanak annak a következtetésnek levonására, hogy S. J. vádlott B. D.-vel előzetesen egyetértve és ennek bűnös czélzatát is ismerve, a Btk. 414. §-ának 1. pontja alá eső csalárd bukásbán a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint mint bűnsegéd vált bűnössé. (906. márcz. 15. 2709.) Btk. 414. §. 3. p. Annak megállapítására, hogy forog-e fenn materialis csőd, a csődleltár és a hitelezők táblás kimutatása szolgál. 210. A vagyonbukott üzlete 20.000 K évi forgalma daczára könyveket egyáltalán nem vezetett s mérleget sem készített. A csődleltár szerint activ vagyona volt: Aruk és egyéb ingók beszerzési értéke . . 4840.36 K Künnlevő követelés 1367.42 K E 6207.78 K-val szemben a táblás kimutatás szerint a hitelezők csupán 5656 K-t jelentettek be, de csak 10% fedezetet kaptak. A vagyonbukott bevallása szerint cselekvő vagyona 7464.42 K, árutartozásainak összege 9770 K volt. Győri T.: Minthogy büntetendő vagyonbukás esetében csődvagyonként tömeghez leltározott ingók beszerzési értéke veendő alapul — minthogy ezzel szemben a tartozások összegét a hitelezők által bejelentett s a táblázati kimutatásban feltüntetett követelések képezik— minthogy a vádtanács végzésében helyesen megállapítottak szerint a cselekvő vagyon a szenvedő állapotot 417 K 60 fillérrel felülhaladta és így büntető uton megtorlandó csalárd bukás fenn nem forog; s minthogy végül a tömeg értékesítésének kedvezőtlen eredménye a cselekvő és szenvedő vagyon megállapítása szempontjából figyelembe nem jöhet: a vádtanács a vádirat elutasítása mellett a büntető eljárást helyesen szüntette meg. (1906. máj. hó 22. 794. sz.) ^ > , - ; = E határozatban kifejezésre jutott felfogás helyességéhez szó fér, eltekintve attól, hogy jelen esetben vádlott saját bevallása szerint 2302.58 K-val haladta meg a passiva az activát. Lejárt apróbb követelések kifizetése a fizetésképtelenség tudatában is nem állapítja meg a csalárd bukás bűntettét. 211. C.: Alaptalan a közvádló semmiségi panasza, mert jóllehet a fizetésképtelenség tudatában egyes hitelezők kielégítése rendszerint a többi hitelezőnek a megkárosítására irányuló szándékot is feltételezi, mindazonáltal jelen esetben a bár a fizetésképtelenség beállta után több hitelező részére apróbb tételekben összesen 692 korona erejéig teljesített fizetéseket vádlott üzletének 80.000 K. évi forgalmához és a csődnyitáskor fennállott 32.284 K 99 f.-t kitevő cselekvő vagyoni állapothoz viszonyítva, magában véve egyes hitelezők kielégítésének ténye, egyéb terhelő adat hiányában, nem