Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 261., 262. §. 77 Az ilyen jutalom elfogadása olyan egyenek által, kik csakis szolgálataiknak igénybe vétele esetén tarthatnak számot díjazásra és jövedelemre, meggyaiázónak nem tekinhető. Minthogy pedig a feljelentés tartalma szerint A. Sándor főma­gánvádló foglalkozásra nézve bérkocsis illetve bérkocsitulajdonos volt, nem lehet vele szemben meggyaiázónak tekinteni azt az állí­tást, hogy nem régen még „baksis" után járt. (1905 szeptember 20. 8136. sz.) Szándék a becsületsértésnél. 143. C: A Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés tényálladékának egyik lényeges ismérvét képező szándékosság a meggyalázó kifejezé­sek tudatos használatában áll; a szándéknak ezen túlmenő bizonyos iránya a tényálladék megállapításához nem kívántatik. Ennélfogva az, hogy vádlott a meggyalázó kifejezéseket tar­talmazó közlemény közzétételével a Zs. czimü lapban előzően meg­jelent közleménynek megbirálását vagy az abban nem is ellene, ha­nem egy harmadik személy ellen intézett támadás megtorlását czé­lo;'ta-e? teljesen közömbös, valamint közömbös az is, hogy a vád­beli közlemény egyes kitételei ,,A papagálynyelv" czimü közlemény egyes kitételeivel megegyeznek. A mi pedig a sértő kitételeknek a főmagánvádló személyére való vonatkozását illeti, igaz ugyan, hogy az a kitétel „impertinens és frivol szenylap" nem közvetlenül főmagánvádlóra, hanem az ál­íala szerkesztett Zs. czimü lapra vonatkozik, minthogy azonban az emiitett lapnak jellemzése közvetve annak szerkesztőjét is érinti, a sértésnek a főmagánvádló elleni irányzata nyilvánvaló. (1905. novem­ber 8. 9537. sz.) Sajtó utján viszonzott becsületsértés. 144. G. M. vádlott a Bp. 385. §. 1. a) p. alapján élt semmiségi pa­nasszal — védekezési álláspontjából kivehetőleg — azért, mert a hírlapi czikkek közzétételével ő csak védekezett a főmagánvádló hír­lapi támadásaival szemben. C.: A panasz alaptalan, mert a sajtó utján elkövetett meggya­lázó kifejezésekkel szemben nem védekezés, hanem megtorlás az, amikor a támadás hasonló módon viszonoztatik. (1905 szeptember 26. 8292. sz.) Btk. 262. §. Hatósághoz intézett beadvány vagy levél nem állapítja meg a 263. §. által föltételezett nyilvánosságot. 145. C: Vádlottak a perlaki kir. jbiróságnál alkalmazott kir. al­biróról a Btk. 258. §-ában meghatározott minőségű s a kir. albiró kö­telességére vonatkozó tényeket a m. kir. igazságügyminiszterhez be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom