Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 87., 89., 90. §. 45 Btk. 87. §. 20 éven aluli egyén büntetése halállal és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő bűntett kísérlete esetében. 70. G.: Téves ugyan az esküdtbíróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a büntetést a Titk. 66. §. harmadik bekezdése alapián is szabta ki, téves pedig azért, mert ezen törvényhely azon esetekre vonatkozik, amelyekben a véghezvitt bűntettre halál-, vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést határoz a törvény, a fenforgó esetben pedig, vádlott életkorára való tekintettel, a Btk. 87. §-a érielmében sem a halál-, sem az életfogytig tartó fegyházbüntetés nem lévén alkalmazható, a 66. §. 3. bekezdése nem képezheti alapját a büntetés kiszabásának; tekintve azonban, hogy az ítélet rendelkező része a 66. §-ra egész általánosságban is külön hivatkozik s az indokokban e §. 3. bekezdése külön nem említtetik s tekintve, hogy vádlott büntetése 6 évi fegyházban állapíttatott meg, ez a rendelkezés pedig a Btk. 66. §. I. bekezdésének megfelel annyiban, amennyiben a véghezvitt bűntettre, illetve bűntettekre a Btk. 87. §-a értelmében a büntetés maximuma 15 évi fegyházban lévén megállapítva, a törvényben megállapított büntetési tételek megtartattak, az a kérdés pedig, hogy a törvényben vont határokon belül helyesen szabatott-e ki a büntetés, semmiségi panasz tárgyává nem tehető, a Bp. 385. §. 2. pontjában meghatározott semmiségi ok nem forog fenn. (1905. február 16. 1406/905. sz. a.) Btk. 89. §. Súlyosító körülmény gyilkosság esetében. 71. C.: Gyilkosság vádja esetén nem súlyosító sem a ravasz fondorlat, melylyel a tett előkészíttetett, sem a kegyetlenség, melylyel végrehajtatott, mert előbbi csak az előre megfontolt szándék folyománya, utóbbi pedig csupán azt bizonyítja, hogy a tett ölési szándékból kezdetett meg, folytattatott és fejeztetett be. (1905. február 22. 1566/905. sz.) Btk. 90. §. Gyanuokok súlyosító körülményül nem szolgálhatnak. 72. C.: A 92. §. nem alkalmazása miatt használt s panasz alaptalan, mert habár a kir. tábla által súlyosítóul fehozott az a körülmény, hogy ,,a felmerült gyanuokok még több rendbeli lopásokelkövetésére engednek következtetni" súlyosítóul nem mérlegelhető, mert a gyanuokok, ha bizonyíték megalkotására nem elegendők, vagy bizonyitékrészt nem képeznek, figyelembe semmi tekintetben nem vehetők, a többszörös halmazattal mint súlyosítóval s a szintén súlyosítót képező azzal a körülménynyel szemben, hogy a vádlott kiszabadulása után már rövid idő múlva ismét bűntettre vetemedett, az oko-