Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

68 Rp- 355- §• elkövetési helyének és idejének, valamint az eltulajdonított tárgy­nak és a sértettnek megjelöléséből nyilván kitűnik, hogy e főkérdések egy és ugyanazon helyen és időben, ugyanazon tárgyon és ugyan­azon sértett ellen elkövetett rablásról szólnak, s ekként vádlottak e kérdések szerint az abban körülirt cselekményre nézve az esküdtek igenlő válasza esetére tettestársaknak tekintendők; ennélfogva az a hiány, hogy a főkérdés a tettestársaságra utaló fenti jelzést nem tar­talmazza, a vád érdekére nem sérelmes, következőleg emiatt a vádló a Bp 427. §. 4. pontja alapján u. e. §. 2. bekezdése értelmében semmi­ségi panaszt nem érvényesíthet. (1905 november 28. 10,176. sz.) 349. A zilahi kii", tsz. mint esküdtbíróság: Cs. J. vádlottat, minthogy az esküdtek a hozzájuk intézett c kérdésre: Bünös-e Cs. J. vádlott abban, hogy Kisdoba községben 1905. június i-én este T. 1 >. szilváskcrtjében a B. M. testét szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy ezen bántalmazásból származott súlyos testi sértés folytán B. M. elhalt?" hétnél több igennel feleltek, to­vábbá Cs. S. vádlottat, minthogy az esküdtek hozzájuk intézett ugyanezen kérdésre; végül V. F. v.-tat, minthogy az esküdtek a hoz­zájuk intézett (ugyanezen) kérdésre hétnél több szóval igennel fe­leltek, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársakat a Btk. 301. §-ába ütköző, a Btk. 306. g-ának 1. bekezdése szerint minősülő halalt okozó súlyos testi sértés bűntettében mondja ki bűnösöknek. Minthogy az esküdtek a hozzájuk intézett ezen kérdésekre . . . igennel feleltek s ezen határozatukkal megállapították, hogy vádlot­tak együttesen közreműködve B. M. ellen a halált okozó súlyos testi sértés bűntettét követték el, ennélfogva ezen vádlottakat m i n t tettestársakat a Btk. 301. §-ába ütköző, a Btk. 306. §-a sze­rint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében bűnösök­nek kimondani kellett. C.: Hh. (1906 május 3-án, 4809. sz.) = A két utolsó esetben a szokásostól (,,egyedül vagy többi vádlott társával együtt") eltérő kérdezési módszert alkalmazott az e. biróság, midőn mindegyik v.-ra nézve külön önálló kérdést tesz foi — anélkül, hogy az egyes v.-akra vonatkozó kérdésekben a többi v.-tal való összeköttetést kitüntette volna. Valamely tényálladéki elemnek a törvénytől vagy a vádtól el­térő megjelölése a főkérdésben. 350. C.: A panasznak az a része, amely a Bp. 355. §. 2. bek.-ben foglali rendelkezés megsértését vitatja az által, hogy a főkérdésben nincs említés téve arról a harmadik személyről, a ki állítólag a bűn­cselekmény elkövetésekor szintén jelen volt, nem bír törvényes alap­pal, mert a kérdések a Bp. 355. §-ának megfelelően a vád szerint a két vádlottra vonatkozóan a tettestársi viszony feltüntetésével tétet­tek fel. (1906. május 29. 5620.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom