Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp. 343- 8-, 353- 353- 8- 4- P csáttattak, a nélkül, hogy a-2 esküdtekhez a Bp. 343. §-ában dőirt kérdések intéztettek volna. C.: Ez szabálytalanság ugyan, minthogy azonban a jegyző­könyv tanúsítása szerint a védő e bejelentése után az elnök rögtön visszahívta a távozófélben volt esküdteket, a kisorsoltakhoz a 343. i>-ban előirt kérdéseket pótlólag feltette és a kérdésekre tagadó vá­laszt nyert; s minthogy a kisorsolt esküdtek ellen a felek részéről kifogás nem is tétetett, nyilvánvaló, hogy az elkövetett szabályta­lanság tárgytalan n á vált. (905. okt. 5. 8567.) ^P- 353- 8­Esküdtekhez intézendő kérdések megállapítása. 342. C.: A Bp. 353. §-a szerint a javasolt kérdéseket az esküd­tek is kifogásolhatván, jogukban volt azok kiigazítása s megváltoz­tatása iránt indítványt tenni, másrészről ugyanazon szakasz utolsó­előtti bek. szerint a kérdések elfogadása, kiegészítése s helyesbí­tése tárgyában a bíróság határoz. Minthogy pedig az esküdtek az in­dítványozott főkérdést az ölés szándékosságára vonatkozóan kíván­ták módosítani, a bíróság a Bp. 353. §-a szerint jogosult volt a 3. kérdés feltevésére; minthogy továbbá a jogos védelemre, valamint a Btk. 307. §-ának végpontja alapján az erős felindulásra vonatkozó kérdések feltevésének a mellőzése, a Bp. 358., 361. §§-ai alapján tör­tént, a Bp. 427. §-ának 4. pontjára alapított semm. panasz alaptalan. (901. április 24. 2403.) Bp- 353- 8- 4- p. 343. Az esküdtbíróság ítélete ellen a kir. ügyész a 427. §. 4. p. alapján semmiségi panaszt használt amiatt, mert az esküdtekhez in­tézett kérdések megállapítása és aláírása után, de az esküdtek ta­nácskozásra való visszavonulása előtt a súlyos testi sértés büntette miatt vádolt H. V.-re nézve ugyanezen bűncselekmény vétségére vo­natkozóan az egyik esküdt által javasolt kérdések föltevését az es­küdtbíróság elrendelte. C.: E panaszt el kellett utasítani azért, mert habár a Bp. 353., 363., 366. §-aiban foglalt rendelkezések sorrendjéből az következik, hogy az esküdtekhez intézendő akár módosított, akár újra megálla­pított kérdések felolvasása és aláírása után a Bp. 353. §-ának 4. be­kezdésében foglalt kiigazítás vagy megváltoztatás az esküdtek egyi­kének javaslatára nem volt ugyan elrendelhető, mégis minthogy a jelzett kérdés utólagos feltevése azért, mert az esküdtekhez ugyan­azon cselekményre vonatkozóan a vád szerint súlyosabb eredményt létesített tényt illetőleg a Bp. 355. §-ának 2. bekezdésében elrendelt módon már előzőleg a kérdés föltétetett, s ekként az esküdteknek módjukban állott azt az utóbbi kérdést megelőzően eldönteni az érin­tett szabálytalanság a vád érdekére sérelmes nem lévén, az esküdt bíróság érintett rendelkezésével nem sértette meg a törvénynek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom