Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 355- §• i o i S minthogy V. Antal vádlott a váltó alapján felveti értéket, illetőleg ennek 200 koronát meghaladó, egyébként meg nem határozott részét nem szolgáltatta ki a jogosultnak, hanem azt jogtalanul eltulajdonitotta, kétségtelen, miképp a nevezett vádlottnak ezen tette bűncselekmény (355. §.) ténválladékát megállapítja, (1903. évi 5335- sz.) Váltó elsikkasztása. 207. C: A 80 írtról kelt s D. A. elfogadmányával ellátott váltót, melyet ez a vádlottnak a végből adott át, hogy ezzel egy takarékpénztárnál elhelyezve volt váltójának megújítását eszközölje, a vádlott e rendelkezés ellenére jogtalanul eltulajdonitotta, a mennyiben azt az újításra szánt váltót mint váltóbirtokos, D. T. sértettel szemben érvényesítette. Ebben a megállapításban büntetendő cselekmény (355. §.) tényálladéka benne foglaltatik. (1903. évi május hó 5-én, 4015. sz.) 208. Vádlott azt a 250 koronáról szóló váltót, melyet Sz.-től egy elhasznált gép vételárának fedezetére, tehát meghatározott ezélra kapott, a nélkül, hogy Sz.-nek gépet szállított volna, a D. czégnek a saját tartozásai biztosítására adta át, minek folytán a 1). ezég Sz.-t beperelte s ellene végrehajtást vezetett. C.: A Btk. 355. §-ával szemben nem mondható alaposan, hogy a bíróság tévedett, midőn a vád alapjául szolgáló tettet bűncselekménynek állapította meg, mert a vádlott a birtokában levő idegen ingó dologgal, mint sajátjával rendelkezett. (1903. évi november hó 25-én, 9529. sz.) 209. Vádlott a Sz.-tól határozott rendeltetéssel, vagyis leszámítolás végett és az érték átadása kötelezettségével átvett 500 írtról kiállított váltót W.-nál 320 frtot tevő adóssága fedezésére, Sz. beleegyezése nélkül elzálogosította, vádlottnak a váltó elzálogosításakor Sz. irányában semmi követelése se volt. C.: V. cselekménye — figyelemmel a Btk. 355. §-ára — büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja. (1904. évi január hó 26. 723. sz.) 210. A T. a váltó megállapodásellenes kitöltését nem találta bizonyítottnak, de azt tényként megállapította, hogy vádlott a B. által kibocsátott 600 koronás váltót nem az e—i takarépkénztárnál elhelyezett váltó meghosszabbítására használta fel, hanem ugyanazt a váltót B. sértett tudta és beleegyezése nélkül megállapodás ellenére özv. F.-né, hitelezőjének a vele szemben fennálló 178 korona tartozása fedezésére adta. A T. nézete szerint a váltónak eme megállapodásellenes felhasználása egymagában büntetendő cselekményt nem képez.