Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Btk. 338., 343- §• 97 199. Vádlott 1901-ben tulajdon biztonsága elleni kihágás czi­mén oly cselekményért volt Bécsben elzárással büntetve, amely a magyar Rtk. szerint lopás vétsége gyanánt volna büntetendő; 1903-ban pedig lopás vétsége miatt állott ki megfelelő fogházbün­tetést. Ezután vádlott az 1905. évben 70 kor. értékű ruhanemüket lopott, mely lopás miatt őt a bpesti tsz., tekintettel a két előző lopás miatt történt megbüntetésére, a Btk. 338. §-a alapján a 92. §. alkal­mazásával jogerősen 6 hónapi börtönre ítélte. C. Je. é. 185. Megsértette a törvényt a b.-i kir. büntető törvény­szék annyiban, amennyiben a K. Zs. vádlott ellen megállapított az ellopott dolgoknak egyszáz koronát meg nem haladó értékénél fogva a Btk. 334. §-a értelmében vétséget képező lopást a Btk. 338. §-a alapján bűntettnek minősítette és vádlottat emiatt büntette, daczára annak, hogy vádlott ezen lopás elkövetését megelőzően tiz éven be­lül lopás vétségéért csak egy izben, egy ízben pedig a tulajdon biz­tonsága ellen elkövetett kihágás miatt volt büntetve. (1905. július 26. 7021. sz.) Btk. 343. §. Csak az állandóság jellegével biró szolgálati viszony esik a Btk. 343- ,<?-a alá. 200. A védő magáninditvány hiányát kívánta semmiségi okul érvényesíteni és pedig azon az alapon, hogy ;i vádlott a K. és társa sértett czégnek, mint betéti társaságnak szolgálatában állott s a bűnvádi eljárás megindítása iránt az indítványt a czégnek nem az arra jogosított beltagja K., hanem kültagja Sch. terjesztette elő. ('.: Minthogy v. a s. cégnél meghatározott fizetés nélkül, csu­pán az általa kötött ügyletek után jutalék mellett oly módon volt al­kalmazásban, hogy ez minden felmondás nélkül bármikor megszün­tethető volt s vádlottnak teljes tevékenysége sem volt a sértett czég javára lekötve, mert vádlottnak szabadságában állott ügynöki meg­bízásokat más czégektől is elfogadni, ez a viszony az állandóság jellegének hiányánál fogva nem tekinthető olyan szolgálati viszony­nak, melyre a Btk. 343. §-a alkalmazandó volna. (1905. október hó 19-én, 8899. sz.) 200/a. C: Minthogy vádlott a pécsi káptalan uradalmában volt mint kisegítő erdőőr alkalmazva azon időben, a midőn a sértett czég által gazdájától megvett bükkfának a felügyeletével és elszállitásának az intézésével megbízatott, a sértett czég megbízása, ha az megha­tározott dij mellett történt is, mint alkalmi foglalkoztatás, nem álla­pithatott meg vádlott és sértett között olyan tartós jellegű szolgá­lati viszonvt vagy fizetéses alkalmazást, a minőt a Btk. 343. §-a feltételez. Í1906. április 10-én, 3811. sz.) _ 1 J0' ÍMll-féle Döntrtayt6r. XIII. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom