Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 147. Czégek III. osztályú kereseti adója akkor is az üzlet meg­szűnésétől kezdve törlendő, ha a czég a kereskedelmi czégjegyzék­ben a czég megszűnése után töröltetett. (Közig, bíróság 7224/1904.) 148. Exlex előtt esedékessé vált illeték után exlex alatt is jár a kamat. (Közig, bíróság 17,071/1904. szám.) 149. Három évre jogerősen megállapított III. osztályú kereseti adó azon a czimen, hogy az üzlet munkazárlat (sztrájk, vagy más vis major) következtében időközben szünetelt, nem mérsékelhető. (Közig, bíróság 4653/1905. szám.) 150. Közös üzlet után kirovott adóból első sorban minden egyes üzlettárson a kivetett adónak egyedül reá eső része követel­hető. Az i883:XLIV. t.-cz. 95. §-ának harmadik bekezdése értelmé­ben az üzlettársak a közös üzlet után kirovott adókért azzal a meg­szorítással tartoznak csak egyetemes kötelezettséggel, hogy első sorban minden egyes kötelezett társon a kivetett adónak egyedül reá eső része követelhető és az egyetemlegesség csak akkor és annyi­ban érvényesíthető, a mikor és a mennyiben a tartozás az első sor­ban kötelezettekről behajtható nem volt. (7587/1905.) 151. Az i883:XLIV. t.-cz. 49. §. c), b) pontjában és az 50. §-ban foglalt rendelkezések egybevetéséből kétségtelen, hogy ha az adóelengedés igénylésére alapul szolgáló elemi kár nem semmisítette is meg az egész határokat magában foglaló nagyobb területeken levő minden egyes szántóföldnek termését, azokra a szántóföldekre nézve, amelyek termésének legalább egyharmadrésze az elemi kár folytán elpusztult, az adóelengedés mégis jogosan igényelhető. (Közig, bí­róság 20,651/1904. P. szám.) 152. A földadó-szaporulatok előírása, s illetve a földadókiegyen­lités a tényleges adókivetés évétől visszamenőleg számítandó 5 éven tul elévül. (Közig, bíróság 5477/1903. P. szám.) 153. Haszonélvezeti jog tűrése mellett árverésen megvett in­gatlan adóját nem a vevő, hanem a haszonélvező tartozik fizetni. A közigazgatási bíróság: Hazai magánjogunk értel­mében haszonélvezet esetében, ellenkező megállapodás hiányában, a haszonélvező tartozik minden, a haszonélvezettel terhelt dologra eső rendes és rendkívüli kiadást, tehát az adókat is viselni, — az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §-ának hatodik kikezdése alpontjának, de különö­sen 95. §-ának rendelkezéséből pedig nyilvánvaló, hogy az ingatla­nok adója a haszonélvező által viselendő. És ezzel szemben nem jö­het figyelembe az a kifogás sem, hogy az árverési feltételek 5. pontja szerint az ingatlan vevője, az adókat az árverés napjától viselni tar­tozik, mert ez a körülmény a hivatkozott törvénybeli rendelkezés­nek megváltoztatására ép oly kevéssé alkalmas, mint a hogy az ár­verési feltételek 6. pontja, — mely a megvett ingatlan hasznát a ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom