Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közigazg. biróság pénzügyi oszt. határozatai. 41 zés jogerőre emelkedésével tekinthető s miután a jelen esetben az ingatlanok árvaszéki jóváhagyás mellett, tehát a hatóság közbenjá­rása folytán eladattak és az adásvételi szerződések a fent részletezett tényállás szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt köttettek meg és azok megkötése és jóváhagyása a telekkönyvi át­írást is megelőzte, ez a bíróság mindazon feltételek fenforgását meg­állapítja, a melyektől az idézett törvényes rendelkezések alkalma­zása függ, annál is inkább, mert az idézett rendelkezés csak azt kí­vánja, hogy az adásvételi szerződés a telekkönyvi átírás előtt köt­tessék meg, de ezen rendelkezések alkalmazása nincs ahhoz a felté­telhez kötve, hogy az örökösök tulajdonjoga tényleg be ne kebelez­tessék. (19,802/1904. P. szám.) 99. tétel. 116. Váltó-óvás után lerovandó bélyegilletékért csakis az óvást teljesítő hivatalos közeg vonható felelősségre. (Közig, bíróság 679.) Az 1887 : XLV. törvényczikk. 117. Az előző birtokváltozás közelsége czimén illetékleengedés­nek a törvénytelen gyermek és édesanyának atyja között létesült vagyonátruházásoknál is van helye. Az 1887. évi XLV. t.-cz. 1. §-ának c) pontja értelmében, az ille­ték leengedésének nemcsak a szülők és törvényes gyermekek vagy unokák, illetve az anya és törvénytelen gyermekei és unokái között, hanem általában az egyenes ágbeli rokonok között helye van, már pedig az iránt kétség nem lehet, hogy a törvénytelen gyermek és édesanyjának atyja között egyenes ágbeli vérségi rokonság létezik. (Közig, bíróság 2108/1904. P. szám.) Az 1894 : XXVI. törvényczikk. 8. §. 118. Sommás váltóbiztositási kereset tárgyában hozott végzés bélyegmentes. (Közig, bíróság 7196/1905.) 119. Ha az alperes felebbezésében csupán azt kéri, hogy ő a fel­peresi költségek alól felmentessék, az ő költségei pedig felperessel szemben állapíttassanak meg: a felebbezési bélyeg mindkét perkölt­ség együttes értéke után rovandó le. (Közig, bíróság 3687/1905. P.) 9- §• 120. Végrehajtási ügyben a zárgondnoki számadás és a zárlati tömeg hovaforditása iránti kérdésben hozott Ítélet illetékmentes. (Közig, bíróság 11,278/1904.) 16. §. 121. Midőn valamely perben a kereseti és viszonkereseti köve­telés tárgyát egy és ugyanaz az ingatlan képezi: ugy az Ítéleti ille­ték, valamint a felebbezési bélyeg csupán az alapkeresetbe vett in­gatlan értékétől rovandó le. (Közig, bíróság 4235/1905. P. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom