Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. Az illetékezés alá vont okirat szerint, panaszos mint a C. bányatársulat tulajdonát képező bányának eladását közvetítő mérnök a nevezett bányatársaságtól a bányának értékesithetése végett optiot nyert 1904. évi szeptember hó 30-áig és ellenszolgáltatásként kötelezte magát 1904. évi január hó i-étől, augusztus hó i-éig havonként bizonyos összeget, összesen 50,000 koronát fizetni. Ebben az okiratban kiköttetett az is, hogy ha panaszos az illető hónap 15-éig az esedékes havi részletet meg nem fizeti, optionális jogát azonnal elveszti, azonban a társulatnak sincsen joga a rákövetkező részletek megfizetésének követelhetésére, hanem a megegyezés mindkét szerződő fél részéről megsemmisitcttnek tekintendő. A pénzügyigazgatóság panasz tárgyává tett végzésével az emiitett okiratba foglalt megállapodást viszteher melletti joglemondást tartalmazó egységnek minősítette és panaszostól III. fokozatú illeték fizetését követelte: ámde az említett okirat joglemondást nem tartalmaz, mivel joglemondásról csak akkor lehet szó, a midőn valaki valamely jogáról más javára végleg és oly hatálylyal mond le, hogy azzal az őt megilletett jog reá nézve teljesen megszűnt; a jelen esetben azonban a C. bányatársulat a tulajdonát képező bányák eladására vonatkozó jogáról egyáltalában nem mondott le, hanem magát csakis arra kötelezte, hogy bizonyos ellenszolgáltatásért a bányák eladását függőben tartja, elhalasztja: az illetékezés alá vont okirattal tehát a C. bányatársulat csak a bányai tulajdonjogából folyó elidegenítési jogának szabad gyakorlását kötötte le bizonyos meghatározott időre a panaszos által fizetni elvállalt viszontszolgáltatásért és így ennek értékétől panaszos az illetéki díjjegyzék 78. tételének I. A. n. pontja értelmében nem III., hanem csak II. fokozatú illeték fizetésére kötelezhető. (Közig, bíróság 20,800/1904. P. szám.) 78. t. I. B. 108. Midőn az egyik szerződő fél a másikkal szemben magát jövőbeni kölcsönadásra kötelezi, az ezen ügyletről kiállított okirat 1 korona bélyeg alá esik. (Közig, bíróság 6135/1904. P. szám.) 78. t. II. B. 109. Elővételi jog biztosítása iránt kiállított okirat 1 korona bélyeggel látandó el. (Közig, bíróság. 4141/1905. P. szám.) 85. t. 2. p. 110. Budapest székesfővárost a központi vásárcsarnok vasúti vágányainak kiépítése, fentartása és üzletvitele érdekében kötött jogügyleteire nézve a személyes illetékmentesség megilleti. A községek és városok személyes illetékmentességet élveznek az illetéki díjjegyzék 85. tételének 2. pontja értelmében azokra az okmányokra és iratokra nézve, melyeket a reájok bizott czélokra állítanak ki. — A vásárcsarnok, melyet már minden nagyobb város állított fel, a melynek feladata a közélelmezés nagvfontosságu kérdésének czélszerü és a közegészségügy tekinteteit is felölelő megoldásában áll, kétségtelenül közintézmény, melynek felállítása, be-