Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Házassági törvény. 247 ban férjéhez visszatérni nem akar, a nélkül azonban, hogy oly okot hozott volna fel, mely az elhagyást igazolná; tekintve, hogy a H. T. 77. §-ának a) pontjában emiitett körülmények fenforognak: a felperes kérelmének helyt adni és a házasságot felbontani kellett. A k i r. C u r i a: A peres felek a magyar honosság megszerzése előtt Olaszországban birván honossággal, őket az olasz polg. törvénykönyv 150. czikke értelmében szándékos elhagyás okából (per eausa di volontario abbandono) előbbi joguk szerint is ágytól és asztaltól el lehetett választani. Ezek szerint az 1894: XXXI. t.-cz. 115. §-ának esete forogván fenn, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete a most előadott és felhozott indokainál fogva hagyatott helyben, mégis a H. T. 85. §-án alapuló fenti kiegészítéssel. 1905 szeptember 19. 8124. sz.) 607. Külföldön lakó magyar honosok házassági perében, miután valamely törvényszék helyi illetékessége az 1868: LIV. t.-cz. 36. §. vagy 30. §-a alapján meg nem állapitható: biróküldésnek van helye. (Curia 1905 január 11. 8915/1904.) Zárhatározatok. 137. §. 608. Az egyházi bíróság által a H. T. 137. §. ellenére át nem tett per a folyó elévülést megszakítja. A kir. Curia: A per adatai szerint felp. az 1895. évi márczius 12-én az alp. ellen a házasság érvénytelenítése iránt az egyházi bíróság előtt folyamatba tette, az elsőfokú bíróság 1895. augusztus 5-én kelt ítéletében a házasságot érvénytelenítette is. de az 1894: XXXI. t.-cz. életbelépte vagyis az 1895. október i-én még jogerős felsőbirósági ítélet nem hozatván, tartozott volna az egyházi bíróság az idézett törvény 137. §. értelmében a még folyamatban levő pert a bírósághoz áttenni, s ez utóbbi azt tovább folytatni. Minthogy az egyházi bíróság ezt a törvény által megszabott kötelességet nem teljesítette, ebbeli mulasztásainak figyelembe vételével téves a táblának az a jogi álláspontja, hogy felp. köteles volt volna a pert a törv. életbelépte után egy év alatt megindítani, s ebből folyólag nincs törvényes alapja annak a kijelentésnek sem, hogy felp. keresetét a bírósághoz elkésve nyújtotta be. Ennélfogva tekintve azt, hogy felp. nem uj keresetet nyújtott be, hanem kérelmet, melyben az egyházi bíróság előtt el nem intézett pernek tovább folytatását és végelintézését kérte, a másodbiróság ítélete az elsőbiróság által felhozott indokok alapján helybenhagyatott. (1905 márczius 28. 10,557/1904.) 147. §. 609. Tekintve azt, hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az a körülmény, hogy alperes a házasság kötése idején Magyarországon lakott, magyarországi községi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségű-