Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Házassági törvény. 247 ban férjéhez visszatérni nem akar, a nélkül azonban, hogy oly okot hozott volna fel, mely az elhagyást igazolná; tekintve, hogy a H. T. 77. §-ának a) pontjában emiitett körülmények fenforognak: a felpe­res kérelmének helyt adni és a házasságot felbontani kellett. A k i r. C u r i a: A peres felek a magyar honosság megszerzése előtt Olaszországban birván honossággal, őket az olasz polg. tör­vénykönyv 150. czikke értelmében szándékos elhagyás okából (per eausa di volontario abbandono) előbbi joguk szerint is ágytól és asztaltól el lehetett választani. Ezek szerint az 1894: XXXI. t.-cz. 115. §-ának esete forogván fenn, a másodbiróság ítéletének megvál­toztatásával az elsőbiróság ítélete a most előadott és felhozott indo­kainál fogva hagyatott helyben, mégis a H. T. 85. §-án alapuló fenti kiegészítéssel. 1905 szeptember 19. 8124. sz.) 607. Külföldön lakó magyar honosok házassági perében, mi­után valamely törvényszék helyi illetékessége az 1868: LIV. t.-cz. 36. §. vagy 30. §-a alapján meg nem állapitható: biróküldésnek van helye. (Curia 1905 január 11. 8915/1904.) Zárhatározatok. 137. §. 608. Az egyházi bíróság által a H. T. 137. §. ellenére át nem tett per a folyó elévülést megszakítja. A kir. Curia: A per adatai szerint felp. az 1895. évi márczius 12-én az alp. ellen a házasság érvénytelenítése iránt az egyházi bíró­ság előtt folyamatba tette, az elsőfokú bíróság 1895. augusztus 5-én kelt ítéletében a házasságot érvénytelenítette is. de az 1894: XXXI. t.-cz. életbelépte vagyis az 1895. október i-én még jogerős felsőbiró­sági ítélet nem hozatván, tartozott volna az egyházi bíróság az idé­zett törvény 137. §. értelmében a még folyamatban levő pert a bíró­sághoz áttenni, s ez utóbbi azt tovább folytatni. Minthogy az egyházi bíróság ezt a törvény által megszabott kötelességet nem teljesítette, ebbeli mulasztásainak figyelembe vételével téves a táblának az a jogi álláspontja, hogy felp. köteles volt volna a pert a törv. életbelépte után egy év alatt megindítani, s ebből folyólag nincs törvényes alapja annak a kijelentésnek sem, hogy felp. keresetét a bírósághoz elkésve nyújtotta be. Ennélfogva tekintve azt, hogy felp. nem uj keresetet nyújtott be, hanem kérelmet, melyben az egyházi bíróság előtt el nem intézett pernek tovább folytatását és végelintézését kérte, a másodbiróság ítélete az elsőbiróság által felhozott indokok alapján helybenhagyatott. (1905 márczius 28. 10,557/1904.) 147. §. 609. Tekintve azt, hogy alperes Horvátországban született és ennélfogva, minthogy egymagában az a körülmény, hogy alperes a házasság kötése idején Magyarországon lakott, magyarországi köz­ségi illetőségét meg nem állapítja, horvátországi községi illetőségű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom