Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Házassági törvény. 245 láltatott; az a körülmény pedig, hogy a házasság az anya hibájából bontatott fel, jelen esetben az 1894. évi XXXI. t.-cz. 95. §. rendelkezései szerint sem zárja ki, hogy a gyermek az anya gondozására bizassék, mert a bontó ok, illetve a vétkesség minősége alperest nem teszi alkalmatlanná gyermekének gondozására és nevelésére. A gyermeket illető rendelkezés egyebekben vonatkozó indokai alapján s a felperesnek tartási kötelezettségét illetően azért hagyatott helyben, mert alperes a perben gyermektartást nem igényelt és a felperest illetően feltételesen kimondott tartási kötelezettség a szülőknek a közös kiskorú gyermeket illető s a törvényen alapuló viszonos tartást kötelezettségét nem érinti. Miről a kir. törvényszék azzal a felhívással értesíttetik, hogy a periratokat a felebbezési határidő lejártával ide a magyar kir. Curiához leendő felküldése végett mindenesetre ismét terjeszsze fel. 99. §. 604. Abban az esetben, ha a házasság felbontása iránti perben a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélését az 1894: XXXT. t.-cz. 99. §-a alapján elrendelő ítélet a feleket képviselő ügyvédeken kivül a peres házastársaknak személyesen is kézbesittetett, a különélés kezdete az Ítéletnek a házastársaknak való kézbesítés napjától, mint az érdekelt félre kedvezőbb időponttól kezdődik. (Curia 1905 október 24. 4943.) Külföldön kötött házasságok és külföldiek házassága. 115. §. 605. A horvát illetőségű magyar állampolgár, ha később magyar községi illetőséget nyer, nem kérheti, hogy a szentszéknek Ítélete a H. T. 141. §-a szerint felbontó ítéletté változtattassék át, hanem ezen ítélet alapján a 115. §. szerint a házasság felbontását kérheti. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete részben és akként változtattatik meg, hogy a házasság az 1894: XXXI. t.-cz. 115. §-a értelmében ugyanazon t.-cz. 80. §-ának a) pontja és 79. §-a alapján ugy a felperesre, mint az alperesre, s ekként mindkét félre nézve felbontatik. Felperes 1903 augusztus 12-én, B. vármegyéhez tartozó K. község kötelékébe történt felvételével az 1894: XXXI. t.-cz. érvényességi területén magyar községi illetőséget nyervén, ugyanezen t.-cz. 147. §-a értelmében jogosulttá vált a magyar bíróság előtt, nem ugyan a horvátországi diakovári szentszék ágytól és asztaltól elválasztó Ítéletének a 141. §-nak rendelkezéséhez képest felbontó Ítéletté átváltoztatását, mivel a 147. §. ez utóbbi törvényszakaszra nem hivatkozik, hanem igen a 115. §-nak a jelen esetre alkalmazható 2. bekezdése alapján a házasság felbontását szorgalmazni; ez iránti