Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

242 A házasság megszűnése. A másodbiróság ítéletének a házasság felbontását és a kiskorú gyermek elhelyezését és tartását tárgyazó része az abban felhívott vonatkozó indokokból hagyatott helyben. Ugyanannak az ítéletnek a felperest vétkesnek nyilvánító része azért volt hatályon kivül helyezendő, mert a H. T. 85. §. 3. bekezdése értelmében viszonkereset nélkül felperes csak abban az esetben nyilvánítható vétkesnek, az eme törvényhelyen megjelölt egyéb feltétel fenforgása mellett is, ha alperes a felperes vétkessé nyilvánítását kéri, már pedig alperes a per folyamán ilyen kérelmet nem terjesztett elő, az elsőbiróság Ítélete ellen közbevetett felebbezésében előterjesztett kérelme pedig, mint elkésett, figyelembe nem vehető. Minthogy a H. T. 90. §-a szerint a házasság felbontása esetében a nem vétkes nőt, e törvényszakasz korlátai között, a vétkesnek nyilvánított félj eltartani köteles és a másodbiróság felperest nőtartási igényével egyedül azon az alapon utasította el, mert felperest is vétkesnek mondotta ki, ez az alap azonban a fenti hatályon kivül helyező rendelkezéssel megszűnt, ennélfogva a másodbiróság ítéletének elutasító intézkedését megváltoztatni, alperesnek nőtartási kötelezettségét felperes javára megállapítani és a másodbiróságot arra kellett utasítani, hogy az elsőbiróság ítéletét a nőtartás időtartamára és összegére nézve érdemileg bírálja meg és e tekintetben a pert befejező ítélet keretébe tartozó perköltség kérdésére is kiterjedő uj határozatot hozzon (1905 szeptember 7. 4407/1905. P.) 89. §. 599. Az 1894* évi XXXI. t.-cz. 89. §-a értelmében a házasság fennállása alatt vagy a kötendő házasság okából a házastársának adott ajándékot a házasság felbontása esetében csak a nem vétkes házastárs követelheti vissza; ezen most idézett rendelkezés, megszorító kivétel hiányában, megfelelő igény esetében, minden az 1894. évi XXXI. törvényezikk hatályba lépte után, annak alapján eldöntendő bontó perre kiterjed, annál is inkább, mert azzal a törvény a bontó okhoz kötött és azzal együtt hatályos érdemetlenségi okot állapit meg a vétlen házastárssal szemben, a mely a házassági törvény hatályba lépte előtt már bevégzett és teljesedésbe ment ajándékozási szerződésre nézve visszaható erőt azért nem tartalmaz, mert a jogügylet keletkezése és annak következményei tekintetében visszafelé mit sem változtat meg, hanem az ajándékozástól, mint a szerzési ténytől függetlenül, a házasság felbontásának jogkövetkezményeként bizonyos feltételek mellett annak tartalmát erőtleniti meg. A k i r. Curia: Helyesen jelentette ki a másodbiróság 1904. évi 2114. p. sz. ítéletében azt, hogy L. T. perujitási keresete uj keresetnek tekintendő, a melyet ily minőségben birált is el, mert az S . . . most S . . . . (Sch . . .) A . . . dr. jelen perbeli alperes által neje L. T. mostani felperes ellen lefolytatott házassági bontó perben, ez utóbbinak az 1892. évi 22,829. p. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt az a nyilatkozata, hogy a vagyoni viszonyokat rendezte s ezeknek tárgyalásától, valamint alperesnek marasztalásától eláll, csak at az értelem tulajdonitható, hogy ezeket a vagyoni igényeket a