Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Házassági törvény 239 határozat kieszközlésére jogosult, ha a magyar állampolgárságnak megszerzése után alperest az 518/1. 1899. sz. végzés mellőzésére s az életközösség visszaállítására közjegyzőileg vagy más hitelt érdemlő módon felhívta s alperes ezt jogos ok nélkül megtagadta volna és ezen időtől kezdve a birói felhívás kibocsátása iránti kérvény beadásáig hat hó eltelt ; minthogy végül az a körülmény, hogy a 3923/604. sz. kérvény folytán a fentieknek bizonyítása nélkül a törvényszék alperest az életközösségnek záros határidő alatti visszaállítására szabálytalanul kötelezte, felperesnek kereseti jogot nem állapithat meg. (1905 szeptember 19. 2839. sz- a ) 585. A férj háztartási és vagyoni viszonyait természetszerűen oly károsan befolyásolja, hogy a férj nem kötelezhető arra, hogy az életközösség állandó fentarthatására nézve folyton bizonytalanságban álljon, minélfogva az életközösségnek a nő által több izben minden elfogadható ok nélkül való megszakítása feljogosítja a férjet arra, hogy az újra megszakított életközösség helyreállítását megtagadhassa. (Curia 1905 május 4. G. 748/1904. sz. á.) 586. A Ht. 77. §. a) pontja alapján a házasság felbontása sikerrel nem kérhető, ha az elöbbeni bontóperben kimondatott, hogy alperesnek az életközösség megszakítására jogos oka volt és felperes az életközösségnek visszaállítása iránti határozatnak provokálása előtt az alpereshez békitőleg nem közeledett. (Curia 1905 márczius 21. 9910/1904.) 587. A jogos ok nélküli állandó távollétnek állandóságánál és folytonosságánál fogva a házasságbontó kereseti jog nem évülhet el. (Curia 1905 szeptember 12. 168.) 588. A házasság felbontása az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-a és 80. §. a) pontja alapján, az ezen szakaszokban meghatározott különböző jogi természetnél fogva együttesen sikerrel nem kérhető. (Curia 1905 január 18. 5054.) 589. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 36. §-a szerint, ha a bontó kereset hűtlen elhagyás miatt, vagyis az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ában irott szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás miatt indíttatik, a távollevő fél, a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen, az elé a törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó lakik. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 53. §-a értelmében házassági perekben a rendes birói illetékességtől eltérésnek helye nincs. A k i r. Curia: Mindkét albiróság ítélete a megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján megsemmissittetik, a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 36. §-a szerint, ha a bontó kereset hűtlen elhagyás miatt, vagyis az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ában irott