Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
HÁZASSÁGI TÖRVÉNY. 1. A nő tartásdija. 544. Az O. P. T. 91. §-a értelmében a férj nejét vagyonához képest állandó tartással ellátni köteles lévén, ez alól a kötelezettsége alól a nő keresetképessége esetében sem menthető fel; az pedig, hogy a nő tartási követelése miatt az ismeretlen tartózkodásu férj vagyona esetleg árverésnek tétetik ki s ez a gyermekek anyagi érdekeit is esetleg sérti, a férj kötelezettségének birói kimondását meg nem akadályozhatja. (Curia 1905 márczius 9. G. 597/1904.) 545. A nő férjével való együttlakás esetében is követelhet megfelelő tartást, illetve annak egyenértékét. Ámbár a peres felek a felperes házában együtt laknak, de alperes a neje eltartásáról egyáltalán nem gondoskodik, a házi szükségletekre mitsem fordit, vagyis a nő élelmezését, ruházását s egyéb szükségletek fedezését tőle megvonja, s ha ezek a tényállítások valók, akkor a peres felek állapota nem azonos jelentőségű a házassági életközösségnek minden irányban való fennállásával és a felperes nincs elzárva attól, hogy az élelmezésére, ruházatára s egyéb szükségleteire megkívántató pénzöszszeg megadását a férjétől akkor is követelhesse, ha a házas felek a puszta együttlakást és egy háztartásban élést meg nem szakították s igy az egy házban és egy lakásban való házassági együttélés meg nem szakítása a kereset elutasítására jogszerű indokul nem szolgálhat. (Curia 1905 szeptember 15. G. 105.) Végleges nőtartás. 546. A házasságbontó per befejezése után a nőtartási igény már nem érvényesíthető, ha arról a nő a házassági perben kifejezetten lemondott. (Curia 1905 február 8. 5648/1904.) 547. A felebbezési bíróság a tartásdíj összegének a ténykérdések keretébe tartozó megállapításánál jogszabályt nem sértett, mivel Ítéletének indokai szerint, e megállapításnál a peres felek társaGrill-féln nfiTitvónvfjSr. XTT. 15