Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Hozomáiy. Közszerzemény. 221 Hozomány. (Tervezet 112—120. §.) 536. A feleség a nem készpénzből álló hozományra tulajdonjogát nem veszti el. (Curia 1905 szept. 5. G. 92.) 537. Ha az özvegy elhunyt férje házához készpénzt, hozományt vitt, erről a férj szabadon rendelkezhetett, a nőnek pedig csak az a joga nyilt, hogy ezt az összeget férje hagyatékából követelhesse, azonban erre a követelésre más hitelező követelése előtt elsőbbséggel nem birván, azt az örökösök ellen csak ugy érvényesitheti, mint bármely más hitelező. (Curiá 1905 szept. 12. G. 101.) Közszerzemény. (Tervezet 121—169. §.) 538. A jászkun nőt közszerzeményi jog nem illeti meg, mert a férj főszerzőnek tekintetik s ez jogositott a szerzett vagyonát gyermekeinek kiadni. Az ideigl. törvk. szab. 13. §-a értelmében a közszerzeményre nézve fentartott jász-kun Statútumok alapján kifejlődött gyakorlat szerint tekintettel a IV. és V. Statútum értelmében a férjet a szerzett vagyon felett megillető korlátlan rendelkezési jogra, főszerzőnek a férj tekintendő, s az asszonynak közszerzői joga nincs, ily jogot tehát alperes nem érvényesíthet; s mert a férj korlátlan rendelkezési joga alapján, szerzett vagyonát gyermekeinek kiadhatta, az özvegyi jog pedig csak a tényleg hagyatékot képező vagyonokra gyakorolható. (Curia 1905 október 3. 7259/1904. sz. a.) 539. A kötelesrészre jogositott örökössel szemben a közszerzemény létezését az örökhagyó végrendelete egymagában n embizonyitja, hanem az özvegynek bizonyítania kell, hogy férjének a vele kötött házasság létrejöttekor megvolt vagyona a házasság megszűntéig valóban szaporodott. (Curia 1905 márczius 7. 2671/1904. sz. a.) 540. Az osztrák polgári törvénykönyv 1257. §-a szerint mindarra, a mit egyik házastárs a házasság tartama alatt szerez, a másiknak igénye nincs s az egyik házastárs által szerzett vagyont az sem teszi közös szerzeménynyé, hogy a másik házastárs a vételár felét adta a vevő házastársnak, hacsak nem bizonyítja, hogy oly megállapodással járult a vételárhoz, hogy mindaz, a mit másik házastárs vesz, az mindkettőjüké közös legyen; ily megállapodás hiányában a másik házastárs csak a vételár felére nyer követelési jogot, s nincs jogosítva a vevő házastárs a megajándékozottak ellen fellépni. (Curia 1905 szeptember 27. 326/1904. sz. a.) 541. Az ügyvéd nejét a férje hagyatékából közszerzemény czimén mi sem illeti meg, miután a férj tekintendő főszerzőnek. A mi pedig a per érdemét illeti, alperesnek a közszerzemény