Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Gyámság és gondnokság. 215 lásnak bármikor eleje vehető az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-a értel­mében. (1905 márczius 28. 8110/1904. sz. a.) 523. Az ajándékozáshoz nem szükséges ugyan, hogy az a kis. korú érdekében gyámhatóságilag jóváhagyassék, de szükséges, hogy a megajándékozott által az elfogadási akarat kijelentessék. A kir. itéiötábla: Részvények tulajdonának megszerzé­séhez, mint azt az elsöbiróság helyesen kifejtette, tulajdonszerzésre alkalmas szerzési czim és szerzési mód kívántatik meg. A szerzési czim az adott esetben csak ajándékozás lehet, feltéve azonban, hogy a keresettel követelt részvény 1890. évben ifj. K. János nem költött személy, hanem a felperesként fellépő és az átirás idejében még csak öt éves kiskorú K. Jánossal azonos, felperes ajándékozás czi­mén 0 részvény tulajdonát nem követelheti, mert azt, hogy az igé­nyelt részvény neki ajándékoztatott, nem bizonyította. Az ajándéko­záshoz, mint nem visszterhes szerződéshez nem szükséges ugyan, hogy az a kiskorú érdekében gyámhatóságilag jóváhagyassék, de azért az ajándékozásnak, mint kétoldalú szerződésnek nélkülözhetet­len feltétele, hogy az ajándékozási akarat kijelentessék és a meg­ajándékozott, illetőleg öt éves kiskorúról lévén szó, törvényes kép­viselője által elfogadtassék, már pedig a felperes nem bizonyította, hogy az elhalt özv. K. Jánosné ajándékozási akaratát bármikor és bárki előtt kijelentette, még kevésbé bizonyította azt, hogy az aján­dékozási kijelentés a kiskorú érdekében elfogadtatott, ezek bizonyí­tásának hiányában pedig az ajándékozási szerződés létrejöttének nem tekinthető, a részvénynek egy bizonyos ifj. K. János névre tör­tént átírása pedig egymagában, figyelembe véve még azt is, hogy ugyanazon részvény még 1892. évben felperes állítása szerint ifj. K. János üres forgatmánya alapján ismét özv. K. Jánosné nevére visz­szairatott, a szerzési czim bizonyítása nélkül nem ad jogot ahhoz, hogy felperes a kérdéses részvénynek mint tulajdonának kiadását igényelje, mert a részvénytársaság részvény-könyvébe való bejegy­zés a részvénynek magánjogi uton történt érvényes megszerzését nem bizonyítja. M. kir. Curia: A másodbiróság ítélete, a benne felhozott és az elsöbiróság Ítéletéből átvett indokai alapján helybenhagyatik. (1905. szept. 27. 328/1905.) 524. Alperes a zigoi. évi november g-én 5511., 5516/1901. sz. a. kelt árvaszéki határozattal nagykorusittatott. Az a körülmény, hogy az a határozat csak később emelkedett jogerőre, közömbös, mert a mint a teljeskoruság a törvény átlal e végből megszabott idő letel­tével, azonnal kezdetét veszi, épugy a korengedély következtében beállott teljeskoruság is az e részben jogérvényes határozathozatalra hivatott hatóság határozatának keltével azonnal hatályba lép. A kir. Curia: Alperes az 1901. évi nov. 9-én 5511., 5516— 1901. sz. a. kelt árvaszéki határozattal nagykorusittatott. Az a körül­mény, hogy az a határozat csak később emelkedett jogerőre, közöm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom