Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 209 szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha erre a gyermekek vagyonának a jövedelme elégtelen. Ugyanezen t.-cz. 97. §-a pedig azt rendeli, hogy az esetben, ha a biró a házasságot felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a birói határozattól eltérőleg intézkedhetik. A törvény eme rendelkezéseiből tehát kétségtelen, hogy az illetékes gyámhatóság a gyermekek tartása kérdésében ugy a birói ítélettől, valamint a felek közt létrejött és a birói ítéletnek alapul szolgált egyezségtől eltérő intézkedést tehet és a mennyiben — figyelemmel a peres felek közt a gyermekek tartása kérdésében létrejött C) alatti egyezségre, annak tartalmától eltérően felperesnek a gyermekek tartásához való hozzájárulását, a mi különben törvényen is alapszik — megállapította, ezen megállapítás következményeként nem állott elő felperesnek joga ahhoz, hogy alperestől megtéríttetni kívánhassa azt az összeget, a mit felperes a törvény rendelkezéseivel is egyező gyámhatósági határozat következtében a gyermekek tartására kifizetni köteles, ha mindjárt a C) alattiban alperes a gyermekek tartását sajátjából viselni is kötelezte magát és pedig annál kevésbé, mert a C) alatti tartalmából is kitűnik, hogy alperes a tartási kötelezettséget csakis a gyermekek érdekében vállalta magára, nem pedig a gyermekek eltartása czéljából felperes által kiszolgáltatott ellenérték fejében, a mint ezt a másodbiróság ítéletében erre nézve felhozott és e helyütt is elfogadott indokaiban kifejtette. Ezekből az okokból tehát a másodbiróság ítélete helyben volt hagyandó. (1905. október 5. 1031.) A törvénytelen gyermek jogviszonyai. (Tervezet 343—360. §.) 498. Az, hogy a vélelmezett természetes apa képes-e kötelezettségét teljesíteni vagy nem? a kötelezettség birói kimondását meg nem akadályozhatja. (Curia 1905. nov. 25. I. G. 334.) 499. A természetes atya a tartási dijat akkor is köteles fizetni, ha a törvénytelen gyermek az állami menedékhelyen helyeztetett el, s ily esetben a biróilag megítélt tartásdíj az 1901. évi VIII. és XXI. törvényczikkek végrehajtása tárgyában 1903. évi június hó 24-én 1/1903. B. M. sz. a. kelt körrendelet 4. §-a értelmében az állami menedékhelyen való gondozással járó költségnek részben való fedezésére szolgál. (Curia 1905 szeptember 7. I. G. 84/1905. sz. a.) 500. Habár az illetékes tolnamegyei árvaszék mint gyámhatóság az egyezséget jóvá nem hagyta, ennek csak az a következménye, hogy az a kiskorura nézve joghatálylyal nem bir és a mennyiben a kiskorú tartásra szorul, a jelzett egyezség a kiskorú részére Grill-féle Döntvénytár. XII. 14