Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Gazdasági czélu egyesületek, közterületek és közintézetek. 205 479. Addig, míg az alapitvány kormányhatóságilag jóvá nem hagyatott, jogalanynak nem tekinthető ugyan, de ez a javára lett végintézkedést érvénytelenné nem tesú. (Curia 1905 november 23. 3175/904.) 480. Valamely községben léteistendő templom alapja javára hagyományozott hagyatéki vagyon oly közczélu alapitvány tekintete alá esik, melynek létesítéséhez alapitólevél kiállitása és kormányhatósági jóváhagyás szükséges. A k i r. Curia: Az örökhagyó végrendelete szerint F—n építendő római kath. templom alapja javára hagyományozott hagyatéki vagyon egész összegében a templom felépítésére, tehát meghal ározott czélra lévén fordítandó, ez a hagyomány, mint a templom építésére szánt vagyon oly közczélu alapitvány tekintete alá nem esik, melynek létesítéséhez alapitólevél kiállitása és kormányhatósági jóváhagyás szükséges; az elsőbiróság tehát a hagyományozott hagyatéki vagyon átadása iránt helyesen határozott. (1905. október 4. 56Ó4/905. sz. a.) Gazdasági czélu egyesületek, közterületek és közintézetek. (Tervezet 85—86. §.) 481. A kir. járásbirónak, mint a biróság vezetőjének azon cselekménye, hogy a biróság elhelyezésére szolgáló helyiségek s azokban levő iratok biztonsága szempontjából a bérbeadó részéről nyitva hagyott pinczét elzárta, a keritésen hagyott kaput tetszés szerinti átjárás megakadályozása végett a m. kir. igazságügyi miniszternek utólagos helyeslése mellett beszegeztette, hivatalos minőségében az igazságügyi igazgatási teendők körében az állam nevében véghezvitteknek lévén tekintendők, azok miatt a bérbeadónak a járásbiró ellen személyes kereshetőségi joga nincs. (Curia 1905 február 7. I. G. 564/1904 sz. a.) 482. A mechitarista szerzetesrend alapszabályai értelmében ezen rend tagjai hagyományok elfogadására szerzési képességgel birnak. A reájuk megnyilt s hagyatékukba tartozó hagyományra nézve az egyházjognak hazai törvényünk, különösen az i7is:LXXI. t.-cz.-kel is egyező rendelkezése szerint azon szerzetesrend, amelyhez tartoztak, tekintendő örökösnek. (Curia 1905 február 14. 674/1905. sz. a.) 483. A budapesti eskütéri hid épitéséből származtatott kártérítés iránti kereset a székesfővárosi közmunkák tanácsa ellen nem inditható, mert, a közmunkák tanácsa, mint vagyonjogi személy perben csak oly esetekben állhat, midőn vállalati költségek, esetleg