Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)
Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. 17 egyenlő szolgálatban töltött idő számítandó be a katonai ellátásnál; a polgári államszolgálattal egyenlőnek tekintendő szolgálat meghatározását pedig az idézett törvény 136. §-a az alkotandó állami nyugdíjtörvényre hagyta fenn; ez utóbbi törvény, az 1885. évi XI. t.-cz., pedig a törvényhatósági szolgálatot az állami szolgálattal egyenlőnek nem minősítette, hanem azt, a 8. §-ában foglalt rendelkezéshez képest, csak feltételesen engedi beszámítani az állami nyugdíjigény megállapításánál. — Az 1875. évi LI. t.-cz. idézett rendelkezésére való tekintettel tehát a hadsereg részéről a törvényhatósággal szemben való viszonosságot sem lehet megállapítani; és tényleg, a magyar királyi honvédelmi miniszternek f. évi augusztus hó 5-én 53,364. szám alatt a bírósághoz intézett átirata szerint katonai egyének nyugdíjazása alkalmával a törvényhatósági szolgálatban töltött idő a katonai szolgálatba be nem számíttatik. (3005— 1904. K. szám.) 37. A tiszteletbeli tisztviselőkre nézve ugy a vármegyei mint a városi törvényhatóságokban az az általános gyakorlat áll fenn, hogy ha azok szolgálattételre berendeltetnek, az illető állással öszszekötött illetményekre jogot nem tarthatnak, a törvényhatóság azonban őket teljesített szolgálatuk után jutalomban részesítheti. (3176/1904. K. sz.) Közegészségi ügyekben. 46. §-hoz. 38. A büntetőtörvénykönyv 291. és 310. §-aiban vannak meghatározva azok az esetek, midőn a szülésznő foglalkozásától járatlansága vagy hanyagsága miatt a büntető bíróság által véglegesen vagy ideiglenesen eltiltható: de a közigazgatási hatóságokat a törvény nem ruházza fel azon joggal, hogy azokat, a kik magánszülésznői gyakorlatot jogérvényesen folytatnak, attól testi fogyatkozás miatt eltilthassák. A felett pedig, hogy azok, a kik a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. életbelépte után tiszti főorvosi képesítő alapján folytatják a szülésznői gyakorlatot, attól ugyanazon helységben egy okleveles szülésznőnek állandó letelepedése folytán eltiltassanak, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés van hivatva határozni. (94/1905 K. szám.) Vallási és népoktatási ügyekben. 49. §-hoz. 39. A vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895: XLIII. t.-cz. 25. §-ának b) pontja a valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezet kebeléből kilépett egyéneknek népiskolai czélokra váló hoz zájárulását oly arányban kívánja meg, a melyben az elhagyott felekezet tagjai saját iskolájuk fentartásához egyénileg hozzájárulGrill-féle Döntvénytár. XII. 2