Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

Bp. 382. §. másodfokban való felülvizsgálására hivatott táblához terjesztesse­nek fel. (1905. márcz. 7. 1492. sz.) Ha a törvényszék hatáskörébe utalt bűntett a főtárgyalá­son a kir. ügyész indítványa alapján a jbiróság hatásköréhez tartozó vétséggé minősíttetik: a törvényszék elsőfokú ítélete ellen nem fö­lebbezés, hanem a C. által felülvizsgálandó semmiségi panasz hasz­nálandó. 399. Pécsi T.: A kir. ítélőtábla jelen ügy felülvizsgálatát mellőzi s az iratokat azzal küldi vissza a szekszárdi kir. tsz.-hez, hogy azokat esetleg a főtárgyalási jegyzőkönyvben foglalt ítélet hirdetési záradék helyesbítése után felülvizsgálat végett á kir. Curiá­hoz terjessze fel. Igaz ugyan, hogy jelen ügyben a vádirat vádlott ellen súlyos testi sértés büntette miatt lett a kir. ügyészség által be­nyújtva, minthogy azonban a vádhatóság képviselője a bizonyítási eljárás befejezése után, elfogadva azt, hogy a sértett testi sérülései, mint azt maga is vallotta, 14 nap alatt meggyógyultak, csak a Btk. 301. és 302. §-aiban meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat s a kir. törvényszék is ezen váddal megegyezően csak abban a vétségben mondotta ki bűnösnek a vádlottat, minthogy a Bp. 381. §. 2. pontja értelmében a törvényszéknek oly ítélete ellen, melylyel a vádlott egyedül oly bűncselekményben mondatott ki bű­nösnek, a mely a járásbíróság hatáskörébe van utalva, felebbezésnek nincs helye, hanem az ellen csak semmiségi panasz használható, a melynek elbírálására a 426. §. 2. pontja szerint a kir. C. hivatott, a mint azt 1904. november 30-án 9807. sz. a. jogegység érdekében 154. sz. a., s épen a szekszárdi kir. tsz. előtt folyt ügyben is az alsóbb birói ítéletek megsemmisítésével kimondotta: a kir. T. az ügy felül­vizsgálatát mellőzte s tekintettel arra, hogy az sincs kizárva, hogy az ítélet ellen nem felebbezés, hanem semmiségi panasz lett beje­lentve s az iratok ide csak tévedésből terjesztettek fel, azokat a jegy­zőkönyv helyesbithetése végett oda leküldeni rendelte. (1905. máj. 22. 863. sz.) Bp. 382. §. Az ítélet indokolása ellen bejelentett fölebbezés csak akkor vehető figyelembe, ha abban meg vannak jelölve azok az okok, me­lyeknél fogva maga az indokolás vádlottra nézve sérelmes. 400. P é c s i T.: A kir. ítélőtábla a védőügyvédnek az elsőbirósági ítélet indokai ellen bejelentett fölebbezését figyelembe nem veszi s az ügyet csak a többi fölebbezés folytán vévén felülvizsgálat alá, az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Habár a Bp. 382. §-a a fölebbezést az ítélet indo­kolása ellen is megengedi, a védőnek ez iránybani fölebbezése figye­lembe vehető nem volt, mert azokat az okokat, a melyeknél fogva az indokolást védenczére sérelmesnek és tévesnek tartja, a Bp. 390. §-ának megfelelőleg nem jelölte meg, az indokolás pedig a Bp. 328.

Next

/
Oldalképek
Tartalom