Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 16. kötet (Budapest, 1905)

144 St. 30. és 31. §§. 1903. évi IV. t.-cz. 48. §-ában foglalt kihágás (kivándorlási hirdetmény közlése) tettese nem lehet, hanem csakis a lap kiadója. C.: Ez a jogi álláspont nem gyökerezik a törvényben. A kivándorlási kihágásnak az 1903. évi IV. t.-cz. 48. §-ában körülirt e neme ugyanis sajtórendőri kihágás levén, nyilvánvaló, hogy a sajtójogi fokozatos felelősség rendszere alkalmazást nem nyerhet s ebből folyólag következik, hogy a lapnak felelős szerkesztője a fokozatos felelősség alapján, a tiltott hirdetmény megjelenése miatt felelősséggel nem is tartozik, hanem a Btk. általános rendelkezései jutván érvényre, a közzétevő, vagyis az, a kinek rendelkezése következtében a tiltott hirdetmény a lapba felvétetett. Minthogy pedig jelen esetben a hirdetmény a vádlottnak tudtával és akaratával lett a lapba felvéve: nem tévedett a tábla, a midőn vádlottat kivándorlási kihágásban bűnösnek kimondotta. (1905. évi nov. 2. 9375. sz.) St. 30. és 31. §. Törvényhozási és közigazgatási kérdésekkel foglalkozó czikk tekintet nélkül a közlő czélzatára, politikai tartalmú. Több ily czikk közlése egymásután és ugyanazon lapban nem halmazat. 357^ V., mint a ,,Székelyudvarhely" czimü havonként kétszernél többször megjelenő újság kiadótulajdonosa, az ugyanott megjelent' politikai tárgyú czikkeket kiadta, a nélkül, hogy a törvénynek megfelelő biztosítékot letette volna. A kir. ítélőtábla elismervén a közlemények politikai tartalmát, a St. 31. §-ának esetét azért nem látta fenforgónak, mert a közlésekben nincs „politikai czélzat" és ,,politikai elmélkedés", hanem azokban „inkább" közgazdaság, társadalmi megjegyzések foglaltatnak. C.: A T. fölfogása nem felel meg a S. T. 30. §-a értelmének. A törvény biztosítékhoz köti mindama közléseket, melyek „politikai tárgyak körül forognak"; ilyennek tekintendő pedig minden közlés, mely az ország törvényhozási vagy közigazgatási kérdéseivel gyakorlati szempontból foglalkozik. A közlőnek egyéni czélzata, az, hogy politikai vagy éppen pártérdekeket szolgáljon, a vagy hogy a közléshez elmélkedést fűzzön, a törvény szempontjából közömbös és a fenti tárgyi ismérveknek megfelelő czikk kiadása magában foglalja a Btk. 75. §-a szerinti szándékot. Minthogy pedig a vád alapjául szolgáló czikkek a városi képviselőtestület politikai tárgyú határozatáról, a kormányválság fejleményeiről, az ország politikai helyzetéről s a miniszterválság esélyeiről szólnak, tehát tartalmuk politikai tárgyak körül forog: a kir. ítélőtábla tévesen alkalmazta s S. T. 31. §-át, midőn az ott körülirt vétséget összes ismérveinek fenforgása daczára nem állapította meg. A három közlés azért vétetett folytatólagosnak, mert a vádlott a törvény által védett ugyanazon jogtárgyat ugyanazon módon